9.rész:

"A válasz"

-Mi bajod? - lépett Bill a kanapéhoz és szinte hallotta testvére gyors szívverését.
-Megijesztettél... - mondta dühösen Tom.
-Jah,bocsi... - legyintett Tom és próbált nem feltűnően vigyorogni.Mikor belátta,hogy ez nem fog sikerülni,megfordult és elindult a konyhába.Tom a mellkasára tette a kezét,hogy nyugtassa zakatoló szivét,majd a telefon kijelzőét bámulta.Miért nem ír már?

Mikor Solar Smith meghallotta egyetlen lányának sikoltását,rögtön átszaladt a szobájába.
-Mi a baj? - kérdezte lihegve.
-Ki ez a nő? - kérdezett vissza rémülten Emma és feljebb húzódott az ágyon,hogy messzebb kerüljön az idegentől.
-Oh,kislányom... - kezdte megkönnyebbülve Solar - Ő itt az új cseléd...
Ahogy ezt anyja kimondta,Emma érezte,hogy Ő is megkönnyebbült.
-Ilyen hamar találtál?
-Persze...hisz ismersz... - mosolygott édesanyja és az idegen nő vállára tette a kezét,majd előre tolta,hogy Emma jobban szemügyre vehesse. - Ő itt Ana-Maria.Ízig-vérig német...Nagyon kedves nő.
-Szia! - nyújtott neki kezet Ana-Maria.Alacsony,vékony,szőkésbarna hajú nő volt.Haját erősen befonta és előre rakta.
-Szia! - nyújtotta Emma is a kezét - Ne haragudj...Én...
-Semmi baj... - mosolygott a nő.
-Oh... - nézett Emma a telefonjára - Bocsánat,de most...öhm....
-Rendben - nézett szúrósan rá az anyja,de azért megfordult és elindult - Ne maradj fenn sokáig - szólt vissza a válla felett.
Ana-Maria lassan,óvatosan csukta be maga mögött az ajtót.Emma lefeküdt,egy pillanatig a plafont bámulta,majd hosszan kifújta a levegőt és újta a telefonra pillantott.

-Mit keres nálad a telefonom? - nézett szúrósan testvérére Bill.
-Csak egy telefonszámot kerestem - válaszolt Tom,de rá sem pillantott.
-És megtudhatnám,hogy...? - kezdte volna Bill.
-Cssss - intette le Tom mikor megszólalt a telefonja.Ezután már nem is foglalkozott öccsével.A telefont bámulva állt fel a kanapéról és kerülte ki testvérét.Ezután felment a lepcsőn,hogy nyugodtam olvassa el az üzenetet.Az ajtón már szinte feltépte,majd gyorsan be is csapta maga után.Csak akkor szisszent fel,mikor rájött,hogy anyja és Gordon már rég alszik.Végül csak legyintett egyet és a telefont szorongatva ült le az ágyára.Összeszorította a szemét és mikor kinyitotta a plafont nézte.Végül lenyomta a megfelelő gombot és elolvasta az sms-t.Az mindössze egy szóból állt,de Tom rögtön felugrott és kiáltott egyet.Már nem érdekelte,hogy szülei felkelnek és valahogy most az sem,hogy idiótának nézik.Ledobta a telefont az ágyra és leszaladt Billhez.Mikor testvére felkapta a fejét,rájött,hogy nem tudja,mit mondjon neki.
-Miért kiabáltál?Baj van? - kérdezte rögtön Bill.
Tom csak megrázta a fejét,majd megfordult és visszasétált a szobájába,maga után jó erősen becsapva az ajtót.
-Tom Kaulitz!Ha még egyszer becsapod azt az ajtót,leszedem és úgy leszel egész héten! - hallotta apja,Gordon kiálltását.Azonban Tom nem foglalkozott vele.Csak elmosolyodott és bement a fürdőszobába.A fürdőbe menet elsétált az ágya mellett,amin a telefonja volt.A kijelző még mindig világított és csak egy szó volt olvasható:
"Rendben"

Emma még várt néhány percet,hátha ír neki valamit Tom.Végül kissé csalódottan tette le telefonját az ágy szélére és indult el a fürdőbe zuhanyozni.Megengedte a vizet,beállt alá és hagyta,hogy a víz elérje összes testrészét.Mikor már a haja is vizes volt akkor kezdete el telefonja a kedvenc dallamát játszani.Először elzárta a vizet,hogy meggyőződjön,valóban jól hallotta-e.Mikor megbizonyosodott róla,gyorsan kiszállt,maga köré tekert egy törölközőt és menet közben hátrasimította arcából a vizes tincseket.Szíve hevesen vert mikor a telefon után nyúlt.Vett egy mély lélegzetet,majd benyomta a zöld gombot.
-Hallo - szólt bele.
-Szia!Tom vagyok.Azt hittem,hogy már fel sem veszed.
-Bocs,zuhanyozni voltam... - mondta csevegő hangon Emma és mosolyogva ült le az ágy szélére.Lábait kislányosan lóbálta.
-Tényleg eljössz velem randizni? - tért rögtön a lényegre Tom.
Emma elmosolyodott,bár közbe érezte,hogy elpirul.Kisimított egy újabb vizes tincset a hajából és csak utána válaszolt.
-Úgy érzem,hogy ha nem teszem meg akkor még sokáig fogsz győzködni... - mondta nevetve.
Tom normális esetben már ideges lett volna,és közölte volna a lánnyal,hogy akkor nem is érdekes,majd elmegy mással.Most azonban nem tette.Nem akart semmi elrontani,és különben is.Emma olyan aranyosan adta elő az egészet,hogy nem tudott rá haragudni.
-Igen,igazad van - mondta végül. - Ez így van.
-Na ugye! - nevetett fel újra a lány.
-És mikor szeretnél?És hol? - kérdezte Tom.
-Nekem mindegy és...ööö...Nekem mindegy...
Tom elmosolyodott.
-Akkor még a koncert előtt és válassz ki te egy helyet.Te vagy a lány...
-Rendben.Ahogy akarod.Figyelj Tom...
-Igen?
-Vizesen,egy szál törölközőben ülök itt az ágyon és ha nem haragszol akkor most leteszem és visszamegyek befejezni a zuhanyzást.
-Persze...Menj csak...Semmi baj.
-Rendben,akkor...
-Szia... - mondta Tom.
-Szia...
-Oh,és Emma...
-Igen?
-Holnap meglátogatunk majd.Én és talán Bill is jön.
-RendbenVárlak.Szia!
-Szia!
Emma elmosolyodott,majd gondolkozva tette le a telefont és sétált vissza a fürdőbe.Vajon milyen lesz Tom Kaulitzcal randizni?