" Gy�l�let "

Tom tov�bbi levelek ut�n szeretett volna kutatni, azonban f�lbe kellett hagynia munk�j�t, mert megcs�rrent a telefonja. Felvette, an�lk�l, hogy ak�r egy pillant�st is vetett volna a kijelz�re.
- Hallo...
- Szia, szivem - hallotta Emma hangj�t. Tom sz�ve hevesebben kezdett verni izgalm�ban. - K�rlek hallgass v�gig miel�tt letenn�d. Sz�val az a d�lut�ni dolog nem az �n hib�m volt...Nem tudtam, hogy James ida fog j�nni. Any�m szervezte az eg�szet. Tudod, hogy milyen. - hadarta Emma, azt�n v�rt egy kicsit. Azonban Tom nem sz�lalt meg - Tom, itt vagy? Tudom, hogy haragszol r�m, de hidd el, minden �gy volt ahogy most elmondtam... - Emma �jra v�rt egy kicsit, azonban most sem kapott v�laszt. - Tom? Kicsim...
- Mi�rt gy�l�lsz? - sz�lalt meg v�g�l Tom. Hangja eg�szen megv�ltozott. Nem olyan volt, mint �lltal�ban. Tal�n a csal�dotts�g �s a kiv�ncsis�g keveredett benne.
- Gy�l�llek? �n t�ged? Dehogy gy�l�llek! Honnan veszed ezt a h�lyes�get? - k�rdezte meglep�d�tten Emma, azonban Tom most sem v�laszolt - Nem gy�l�llek. Az�rt mondod ezt, mert James itt volt? Hidd el, nekem nem jelent semmit. �n szeretlek. Csakis t�ged... - mondta gyorsan Emma, azonban az utols� mondatn�l meg�llt. Olyan gyorsan besz�lt, hogy abban a pillanatban fel sem fogta saj�t szavainak s�ly�t. Szereti �t...Csakis Tomot..M�g ezt sosem �rezte �gy...Ennyire...Ennyire igazinak.Elnevette mag�t zavar�ban.
- Emma...
- Igen? - k�rdezte a l�ny pirulva, mosolyogva.
- Megtal�ltam a leveleket - mondta Tom. Emma �gy �rezte, mintha a raszt�s szavai fagyos leveg�k�nt �rn�k el a test�t �s hatoln�nak �t rajta. Sz�rny� �rz�s volt. Eg�sz test�ben remegni kezdett.
- Ne mozdulj! Hagyd a leveleket! M�sik ott vagyok! - mondta j�val emeltebb hangon �s lecsapta a telefont.
Tom m�r csak a z�g�st hallotta, nem is volt ideje v�laszolni. Hogyhogy ne mozduljon? �s mi�rt ne olvasson tov�bb? Tal�n t�bb titok is van? Tom gyosan vissza�lt az �gyra �s olvasni kezdte a t�bbi levelet is...

Emma a telefonj�t szorongatva szaladt. Olyan gyorsan ahogy csak tudott. F�l�ton kicsit lelass�tott �s kikereste Bill sz�m�t.
- Szia! - vette fel Bill.
- Szia! Baj van!
- Gondoltam... Tom h�vott.
- �s?
- Itthon hagytam a telefonomat. Csak most l�ttam.
- Megtal�lta a leveleket - Emma halkabban besz�lt, mintha att�l f�lne, hogy valahol meghallj�k �t. Bill csak r�vid hallgat�s ut�n v�laszolt:
- Sejtettem, hogy �gy lesz...
- Tal�n akkor tenni kellett volna valamit! - kiab�lt Emma, de azt�n meg is b�nta - Bocs�nat. De.... De most mit tegyek? Mit mondjak neki?
- Ha �n ott lenn�k, akkor eg�szen biztos, hogy hazudn�k..De te nem teheted! Mond el az igazat! Te er�sebb vagy n�lam!
- �n, Bill? Nem...nem...
- De igen Emma! El kell mondanod az igazat!
- Ezzel �rtok neked... - mondta csendesen Emma.
- Te most ne azzal foglalkozz. Csak mond el az igazat! - mondta Bill �s Emma biztos volt benne, hogy m�g sosem hallotta ennyire magabiztosnak �s er�snek a fi�t.

Emma kopogott egyet �s rem�nykedett benne, hogy hamar kiny�lik az ajt�. Nem �gy t�rt�nt. Egy �r�kk�val�s�gnak t�nt mire Tom leballagott a l�pcs�n is kinyitotta az ajt�t. Mikor Emma megl�tta �t teljesen leb�nult, szinte m�g leveg�t is alig kapott. V�g�l er�t vett mag�n, �s Tomot nagy �vban kiker�lve, bel�pett a Kaulitz h�zba.
- Meg kell hallgatnod! - mondta olyan magabiztos �s er�s hangon, ahogy az el�bb Bill besz�lt hozz�, b�r Tom pillant�s�t ker�lte.
- Meg kell, hogy hallgassalak? - emelte fel r�gt�n a hangj�t Tom. Emma tudta, hogy ennek nem lesz j� v�ge.Tom csak akkor kiab�l ha m�r nagyon ideges. - Meg kell, hogy hallgassalak? Tudod mit? Nem kell! An�lk�l is tudok mindent
- Mi mindent? - kapta fel izgatottan a fej�t Emma, de mikor tekintette tal�lkozott a raszt�s�val, ink�bb �jra a f�ldet kezdte b�mulni.
- K�v�ncsi vagy, igaz? - Emma �rezte, hogy Tom elmosolyodik, azonban ez nem a szok�sos aronyos mosoly volt. Nem. Ez gonosz mosoly volt - K�v�ncsi vagy, hogy mennyit siker�lt kider�tenek azokb�l az �tkozott levelekb�l! - Tom most m�r nem kiab�lt, hanem ord�tott. Emma �sszeh�zta mag�t ilyedt�ben.
- Mondtam, hogy nem �gy van, ahogy te gondolod!
- Tudod, �n is mindig ezt mondom a volt bar�tn�imnek, akiket megcsalok. T�ged nem siker�lt....De m�r �gyis mindegy....Nem is vagy a bar�tn�m. - Emma felkapta a fej�t �s most m�r nem �rdekelte, hogy Tom a szem�be n�z - Tudod mit? �gy d�nt�ttem, hogy ezent�l �n is gy�l�lni foglak - azzal Tom megfogta Emma karj�t �s az ajt� fel� kezdte el h�zni.....