�r egy ideje s�t�lgattam Magdeburg utc�in, �s pr�b�ltam kital�lni mit csin�ljak. Est�re tal�ltam egy kis parkot a v�ros sz�l�n. Sehol senki, csak padok �s f�k. Nem tudtam hol aludni, ez�rt kiszemeltem egy padot magamnak. A fa t�v�ben volt p�r rongy, �s p�rna, amikre lefek�dtem. M�g sem �reztem olyan j�l magam, mint ahogy elterveztem. Azt hittem jobb lesz. De m�g is mit v�rtam? Hogy majd j�n egy sr�c, aki egyb�l bel�m szeret, �s elvisz a hatalmas h�z�ba, �s �gy fogok �lni, mint egy kir�lyn�? Dehogy is. Ezt m�r is elfelejthetem. V�g�l is… meg is halhatok. Nincs hol aludnom, nincs p�nzem, nincs szakm�m, nem tudok dolgozni. Egy nagy szatyor ruh�m van, semmi m�s. Ennyi. Rem�ny… a rem�ny hal meg utolj�ra… majd lesz valami..

Reggel arra �bredtem, hogy egy kutya nyalogatja az arcomat.

-������� H�t te ki vagy? – n�ztem r�, � pedig aranyosan belenyalt az arcomba.

-������� H�ha… ezt hogy fogom lemosni? Na de tudod mit? Nem baj! Nagyon kis �des vagy. Hol a gazd�d? Esetleg te is egymagad vagy? – term�szetesen a kutyus nem v�laszolt semmit. Egy csaj j�tt fel�m.

-������� V�gre meg vagy! Menj�nk. – r�m n�zett undorodva �s elfordult. – ugye nem esett bajod? Nem szabad ilyen ronda l�nyokhoz oda menni. – mondogatta a kuty�j�nak, mik�zben elment. �rdekl�dve n�ztem, hogy milyen emberek vannak. Ahogy elment a t�volban, l�ttam, hogy 2 cs�v� k�zeledik fel�. �reztem, hogy nem lesz minden rendben. Elindultam fel�j�k. A k�t sr�c elkezdte l�kd�sni a l�nyt, a kuty�ja pedig csak ugatott. Egy kis kutya volt, nem tudta volna megv�deni.

-������� Mi van fi�k? – mentem oda.

-������� Menj innen!

-������� Mert? Mit akartok szeg�nnyel?

-������� K�z�d hozz�? Na takarodj! – �s felemelte a kez�t az egyik, �n megfogtam azt �s kicsavartam. T�rdre esett, belet�rdeltem a has�ba, majd a m�sikkal is hasonl�an kedvesen viselkedtem.

-������� Menj�nk! – mondtam a l�nynak, aki teljesen meg volt r�m�lve. – mit akartak t�led?

-������� P�nz, telefon… k�sz, hogy megv�dt�l!

-������� Semmis�g… na szia. – mondtam, �s visszaindultam a kis „kuck�m” fel�.

-������� V�rj!

-������� Igen? – fordultam vissza.

-������� Bocs, hogy olyan voltam…

-������� H�t erre nem tudok mit mondani… meg tudhatom a neved?

-������� Victoria. �s a ti�d?

-������� Jennyfer.

-������� �r�l�k… van kedved elj�nni egy �d�t�re?

-������� Igaz�b�l, 1 napja nem ettem, nem ittam semmit… megk�sz�nn�m.

-������� Induljunk – elindultunk, �s egy k�v�z�ba �lt�nk be.

-������� Tudod… az�rt vagyok olyan a hozz�d hasonl�akkal… nem akarlak meg b�ntani, sz�val az olyanokra gondolok, akiknek nincs otthonuk. Vagy neked van?

-������� Nem. Nincs…

-������� �rtem. Sz�val k�t �vvel ezel�tt egy hajl�ktalan lesz�rta az ap�mat.

-������� J�zusom! Nagyon sajn�lom. Az �n csal�dommal is hasonl� dolog t�rt�nt…

-������� Mi? Elmondod? Vagy nem szeretn�l r�la besz�lni?

-������� Elmondom… ugyan�gy k�t �ve volt egy aut� baleset. �ppen j�ttek haza. Anya, apa �s a b�ty�m. Rettenetes volt…

-������� Mi�rt az utc�n �lsz? Nincs rokonod?

-������� A hal�luk ut�n a nagymam�mhoz ker�ltem. � persze engem okolt minden�rt, �s egy id� ut�n int�zetbe adott. Tegnap t�lt�ttem be a 18. �let�vemet, �s kiker�ltem. Nincs hova mennem. De mi t�rt�nt az apuk�ddal?

-������� El�sz�r is ut�lag is boldog sz�linapot! Apuval… lement a boltba cigi�rt… �pp rosszkor. A boltot �pp ki akart�k rabolni, � k�zbe avatkozott, �s lesz�rta az a mocsad�k. Ut�na elhajtott egy aut�val, �s azt hiszem h�rom utc�val arr�bb egy hatalmas aut�balesetet okozott. A tettes is meghalt, valamint egy h�zasp�r a fiukkal. – d�bbenten hallgattam v�gig, � pedig megtorpant. Mindkett�nk szem�ben m�r ott voltak a k�nnyek.

-������� Jesszus! A te…

-������� Igen… ugyanazon a napon vesztett�k el �ket…

-������� Annyira sajn�lom. – h�t m�g �n mennyire… sajn�lom az apj�t, de v�gre tal�ltam valakit, aki meg�rt.