18. r�sz

Egy �jabb vita �s a j� h�r

   A mai nap is �gy kezd�d�tt, mint a t�bbi. Abban t�rt el, hogy ma megtudtuk, hogy fi�nk vagy l�nyunk lesz. Bill nagyon izgult. Mikor be�lt�nk a kocsiba m�g nem is sejtett�k, hogy milyen meglepet�s �r minket a vizsg�latnak k�sz�nhet�en.

   Reggel mindenki ny�g�sen �bred. Bill az idegess�g miatt, Tom �s Emily pedig az esti veszeked�s�k miatt, ami m�r lassan a szok�sukk� v�lik. Billel m�g reggel is hallottunk a vit�jukb�l valamennyit.

-         Szerinted, van ennek �rtelme? – k�rdezte agg�d� arckifejez�ssel Billt�l.

-         Minek? – k�rdezett vissza.

-         Emilynek �s Tomnak.. Folyton veszekszenek.. – v�laszolok halkan.

-         De tudod j�l, hogy ezek ellen�re szeretik egym�st.. �s igaza van a h�godnak! �s tudod azt is, hogy Tomot neh�z megv�ltoztatni, de neki siker�lt! Akkor majd pont egy veszeked�s szedn� sz�t �ket?! – magyar�zott Bill.

-         Rem�lem is, hogy egy�tt maradnak.. Nem tudom mit csin�ln�k, ha sz�t menn�nek.. Hogy lenn�nek meg egym�s mellett?! – v�laszoltam Billnek, majd kil�ptem a szob�nk ajtaj�n �s elindultam a konyha fel�.

Mikor le�rtem nagy (nem) meglepet�semre Tommal �s Emilyvel tal�ltam szembe magam. �pp a t�ny�rokat csapkodt�k a f�ldh�z.

-         H���! Nehogy a t�ny�rok b�nj�k a d�h�det! – kiab�ltam r� a h�gomra, aki �pp k�sz�lt eldobni egyet.

-         J� reggelt neked is! – mondta Tom r�h�gve.

-         Ne r�h�gj! �gyis megb�nod, ha a kezem k�zel�be ker�lsz. – d�h�ng�tt Emily.

-         Ink�bb �lj le �s mond el mi van m�r megint!? – fogtam meg a h�gom kez�t.

Elmondott mindent. Az volt a baja, hogy Tom mindig meg akarja szabni, hogy mit csin�ljon.

-         Addig �r�lj, am�g nem t�r vissza a r�gi �nje! – jelentettem ki egy hang�an.

-         Tudom! De ez, akkor is ideges�t�.. – monda Emily m�g mindig d�h�sen.

Ez alatt Tom felment Billhez a szob�ba.

*id� visszap�rget*

Bill �pp a f�rd�be tart, mikor kopognak az ajt�n.

-         Gyere! – kiab�l ki a f�rd�b�l.

-         Szia Bill!

-         Szia! Mi az?

-         Emily! Seg�ts! Mit csin�ljak, hogy ne veszekedjen velem folyton? – k�rdezte k�ts�gbe esett arccal Tom az �ccs�t.

-         Nem tudom! V�ltozz meg! – vonta meg a v�ll�t Bill.

-         A francba m�r! Seg�ts�get k�rtem, nem pr�dik�ci�t! – �v�lt�tte d�h�sen Tom. Erre Emilyvel felkaptuk a fej�nket �s felrohantunk a l�pcs�n. Meg�lltunk az ajt� el�tt �s hallgattuk, ahogy a fi�k besz�lgetnek.

-         Nyugodj m�r meg! Nem tudom, hogy mit k�ne tenned, hogy ne vitatkozzatok folyton. Tal�n csak szeretetre v�gyik. Nem tudom! T�nyleg. – v�laszolt Bill mintha mi sem t�rt�nt volna.

-         Nem szeretet kell nekem, hanem meg�rt�s! – l�pett be Emily a szob�ba. A fi�k nagyon meglep�dtek, hogy megjelent Emily.

-         Kicsim te.. te.. te mit keresel itt? – k�rdezte ijedten Tom.

-         Itt lakom ha nem tudn�d! – v�laszolt g�nyosan Emily.

-         Na j�! Besz�lj�tek meg ezt az eg�szet! Mi elment�nk az orvoshoz! – jelentette ki Bill, majd elkapta a kezemet �s ler�ngatott a f�ldszintre.

Szerencs�re lent is volt egy gardr�b, �gy fel tudtunk �lt�zni. Mikor �sszeszedt�k magunkat elindultunk az ajt� fel�, de agy nagy csattan�s megszak�totta ezt. Felrohantunk az emeletre �s megkerest�k Emilyt �s Tomot. Mikor megpillantottuk, hogy Tom arc�n egy el�g nagy v�r�s folt �ktelenkedik, r�h�g�sben t�rt�nk ki. �t perc m�lva m�r ki is b�k�ltek, Billel pedig nyugodtan �lt�nk be az aut�ba.

-         Szerinted fi� vagy l�ny? – k�rdezte halkan.

-         Nem tudom.. de van egy olyan �rz�sem, hogy mind kett�.. – v�laszoltam, mire Billnek elkerekedtek a szemei.

-         Ezt, hogy �rted?

-         Szerintem ketten vannak.

-         Rem�lem.. �r�ln�k neki.. – v�laszolt boldogan.

-         Meg�rkezt�nk? – k�rdeztem agg�dva, mikor megl�ttam a hatalmas bar�ts�gtalan �p�letet.

-         Meg.. Ne agg�dj! Nem lesz semmi baj!

-         Tudom, de akkor is f�lek..

-         Mit�l?

-         Nem tudom! Nincs j� �rz�sem! Menj�nk innen. K�rlek! – suttogtam halkan Bill f�l�be.

-         Ne f�lj! Nem lesz semmi baj! Minden rendben lesz.

Igaza is volt. Nem t�rt�nt, semmi, de akkor is f�ltem. F�ltettem a gyermekem.

Mikor bementem a vizsg�l�ba, Bill kint maradt. Nem j�tt be, mert pont, akkor sz�lalt meg a telefonja. Nem voltam bent sokat, max. 15 percet. Ez alatt beigazol�dott, amit sejtettem. Ikrek. Az egyik fi� a m�sik pedig l�ny. Siettem ki a vizsg�l�b�l, hogy elmondhassam Billnek a j� h�rt. �pp l�ptem volna ki az ajt�n, mikor egy ideges Billbe botlottam.

-         Na? Mit mondott a doki? – k�rdezte izgatottan.

-         Igazam volt. – v�laszoltam �s kiny�jtottam r� a nyelvem.

-         Ezt, hogy �rted? Ikrek?

-         Igeeeeeeeeeeeeeeen! – v�laszoltam boldogan �s a nyak�ba ugrottam, majd megcs�koltam. Hossz� percekig cs�kol�ztunk.

-         �s fi�k vagy l�nyok?

-         Egy l�ny egy fi�!

-         A l�nnyal te foglalkozol! – jelentette ki r�h�gve Bill.

-         Nem lehetsz ilyen! Mind a kett�vel ugyan annyit fogok foglalkozni!

-         Tudom! Csak vicceltem!

-         Tudom, te h�lye! – v�laszoltam r�h�gve, majd adtam neki egy KICSI taslit.

Amikor haza �rt�nk Bill boldogan mes�lte mindenkinek, hogy r�gt�n ketten j�nnek majd. Simone �s Gordon sz�hoz sem jutott. Tom �s Emily is meglep�d�tt. Georg �s Guszt�v.. h�t �k ink�bb r�h�gtek ezen az eg�szen. �n felh�vtam Petert �s elmondtam neki, hogy terhes vagyok illetve, hogy ikreket v�rok. � is gratul�lt. D�lut�n mikor m�r mindenkinek elmondtuk, hogy merre h�ny m�ter, Billel elment�nk ahoz a t�hoz, ahol az esk�v�nk volt. Aznap �jszaka ott aludtunk �jra a 483-as szob�ban.