-������� Szia!

-������� Szia… rem�lem, nem k�stem.

-������� MAx. p�r percet. Merre menj�nk?

-������� Nem tudsz valami j� telefonos boltot a k�zelben?

-������� De… arra van. Indulhatunk?

-������� Persze. – mondtam �s elindultunk. Nem messze volt egy kis �zlet ahol szuper j� telefonokat �rultak. Ahogy bel�pt�nk megpillantottam egy ez�stsz�n� samsung telefont. Tudtam, hogy nekem az kell. Fizettem, �s tov�bb ment�nk.

-������� El kellene mennem, bev�s�rolni… �hes is vagyok… elj�ssz m�g velem a szupermarketbe?

-������� Igen, de el�sz�r egy�nk, hogy ne kelljen a sok cuccot majd cipelni.

-������� Ok�s. – mondtam, �s �jra �tnak indultunk. Bement�nk �s egyb�l a kaja r�szleghez siett�nk. Mindketten 1-1 pizz�t ett�nk c�l�val. Miut�n megett�k Bill er�sk�d�tt, hogy � akar fizetni, �n pedig egy id� ut�n r�hagytam. Bement�nk a m�sik r�szlegre, �s vettem egy csom� mindent. A sok szatyorral egy�tt hazak�s�rt Bill.

-������� J�l �reztem magam.

-������� �n is. De sietnem kell, mert m�g ma dolgozom is.

-������� Nem Jostn�l dolgozol? – n�zett nagy szemekkel a sr�c.

-������� Ha bej�ssz egy italra, k�zben minden elmondok.

-������� Ez j� �tlet. – mondta. Bement�nk a h�zba, ott pedig t�lt�ttem neki inni. Mik�zben kicsomagoltam a cuccokat neki kezdtem a mond�k�mnak.

-������� Igen �gy volt, hogy Davidn�l dolgozom, de kaptam egy remek �ll�saj�nlatot. Most �ppen Samy Deluxe klipj�t forgatjuk, amiben �n vagyok az egyik h�tt�rt�ncos.� Mivel ez egy remek �ll�s, �s m�g azt is csin�lhatom, amit akarok, j� fizet�ssel kil�ptem abb�l a mel�b�l, �t ebbe. – fejeztem be. Nem besz�lt�nk sokat, a fi�nak m�r mennie kellett.

-������� Most m�r tudom, hol laksz. – mosolygott az ajt�ban.

-������� Igen. Ez j�. – helyeseltem.

-������� Szeretn�lek jobban megismerni.

-������� �n is t�ged. – vigyorogtam.

-������� Megadom a sz�mom, �s majd besz�l�nk.

-������� Rendben. Itt az eny�m is.

-������� Majd h�vsz, vagy h�vjalak?

-������� Majd ahogy alakul. Ha m�r egy �ve nem h�vsz h�vlak �n. – mosolyogtam.

-������� Rendben. Akkor, szia. – mondta, �s adott egy puszit az arcomra. Visszamentem a h�zba, �s mindent r�szletesen elmondtam Vikinek. K�s�bb rohantam is dolgozni. Majdnem elk�stem, de sikeresen betoppantam. Megint el�g sok�ig maradtunk bent, de most nem hajnalig, csak 10-ig. Mikor haza�rtem meg pillantottam, hogy Viki egy nagy t�l kukorica k�s�ret�ben bambulja a TV-t. Gyors tusi ut�n be�ltem �n is mell�.

-������� Jaj, Viki �n olyan boldog vagyok. – mondtam hirtelen.

-������� Azt elhiszem kedvesk�m. Meg van r� az okod.

-������� Igen. Annyira szeretlek. Ha te nem vagy semmi nincs.

-������� M�r m�rt ne lenne?

-������� Mert ha akkor ott nem tal�lkozok veled, akkor nem megyek Jost irod�j�ba takar�tani, �s nem tal�lkozok Tommal, �s nem t�ncolok vele, �s nem vesznek vide�ra, �s most nem tartok itt. – hadartam el gyorsan.

-������� Arra m�g nem gondolt�l, hogy felkeresd a nagymam�dat?

-������� Nem. Dehogy. Aki egyszer eldobott, az �r�kre eldobott. Nem �rdekel, mi van vele. Nekem �j csal�dom van. Te �s Iveta. Titeket szeretlek. Senki m�st.

-������� Jaj, �n is szeretlek szivecsk�m. – mondta, majd meg�lelt. K�s�bb m�r lefek�dt�nk mindketten aludni, mert hulla f�radtak voltunk.