Az elk�vetkezend� 3 napban mindenki rengeteget dolgozott. Georg �s Gustav be is j�ttek, de annyira rohantam, hogy 5 percem volt r�juk, �gy megbesz�lt�k, hogy a divatbemutat�n tal�lkozunk. Szereztem nekik n�gy bel�p�k�rty�t, majd mentem a dolgomra. Kiv�lasztottuk a ruh�kat, befejeztem az anyagok �tn�z�s�t �s kiv�lasztottam �t modellt. Azt�n m�g le kellett mennem �ll�sinterj�ra, mert �j stylelistokat keres�nk. Abban megegyezt�nk, hogy ha lesz el�g id�m �n leszek az egyik. V�g�l el�rkezett a p�ntek. 5-kor m�r sz�lling�ztak be az emberek. �n m�g k�rbej�rtam az �lt�z�t, hogy mindenki rendben van-e. Hat el�tt �n is elfoglaltam a helyem �s pontban hatkor elkezd�d�tt. Minden rendben volt a mi csapatunkkal, majd j�tt egy m�sik c�g. Azt hittem lefordulok a sz�kr�l, amikor megl�ttam az egyik modellj�ket. Bill volt! H�tran�ztem �s l�ttam, hogy csak a h�rom fi� �lt ott. Eg�sz id� alatt ez k�t�tt le. A bemutat� ut�n volt egy �ll�fogad�s, ahol tal�lkoztam a sr�cokkal.

-           Szia! – j�tt oda Gustav �s Georg.

-           Sziasztok! – k�sz�ntem k�t-k�t puszival.

-           Na mi van veled? Mes�lj! – Gustav.

-           Hossz�, majd egyszer, ha t�bb id� lesz. �n m�r nagyon unom ezt a fogad�st. Mondjuk az els� 10 perc ut�n le szoktam l�pni…

-           Abban �gyis profi vagy! Hajr�! Van m�g k�t perced. – hallottam egy ismer�s hangot.

Megfordultam �s Bill �llt velem szemben.

-           Szia! – k�sz�ntem megszeppenten.

-           Mi lesz? Nem m�sz? Sokkal jobb lenne a hangulat. – mondta g�nyosan.

-           Bill, ezt nem k�ne. – Georg.

-           Nem, hagyd csak. Igaza van. Majd besz�l�nk. – fordultam Georghoz �s Gustavhoz. – Sziasztok!

Megfordultam, de nem tudtam Billt kiker�lni, mert mindig el�m �llt.

-           Most mit akarsz? – k�rdeztem.

-           Gyere! – fogta meg a kezem �s elh�zott.

-           Hova megy�nk? – k�rdeztem, miut�n be�lt�nk egy taxiba.

-           Valahova. – j�tt a t�m�r v�lasz. – Ahol nyugodtan tudunk besz�lgetni.

Negyed �ra m�lva egy k�tszintes h�z el�tt sz�lltunk ki.

-           Hol vagyunk? – k�rdeztem.

-           Itt lakunk a sr�cokkal.

-           Azt hittem, a banda megsz�nt.

-           Igen. �s?

-           Semmi, nem �rdekes. Sz�val ez a h�zatok. T�k sz�p.

-           Menj�nk be. – mondta �s elindult az ajt� fel�.

Kinyitotta az ajt�t, majd bement, �n pedig k�vettem. Egy el�szoba t�rult el�m. Bal oldalt egy l�pcs� vezetett a k�vetkez� szintre. Jobb oldalon volt a konyha az �tkez�vel, egyenesen pedig a nappali. Valamint a l�pcs�n�l, ahogy balra fordultam volt egy korl�t �s alatta m�g egy szoba. A nappalib�l ny�lt egy ajt� a teraszra, onnan pedig a kertbe lehetett kimenni. Bill a konyhapulthoz ment.

-           Mit k�rsz inni?

-           Egy poh�r narancslevet.

T�lt�tt k�t poh�r narancslevet, az egyiket a kezembe nyomta, majd le�lt�nk a kanap�ra.

-           Ok�, �n ezt nem �rtem. – mondtam.

-           Mit?

-           Az �ll�fogad�son leord�tod a fejem, azt�n elhozol ide �s t�k norm�lisan viselkedsz.

-           M�g mindig haragszom r�d, mert elment�l. Egy legjobb bar�tot vesz�tettem el akkor. Nem tudtam, hogy mit fogok csin�lni. Nagyon rossz volt. Kerest�nk t�ged apudn�l, gondolom tudt�l r�la, �s semmit nem mondott. R�ad�sul az is szarul esett, hogy egy lev�lben k�sz�nt�l el. Azt�n 2-3 �ve voltunk utolj�ra apudn�l �s azt�n feladtuk. Meg el�tte is egyre ritk�bban j�rtunk. Lehet, hogy elfogadtuk, hogy �gyse fogunk t�bbet tal�lkozni vagy nem tudom, mi�rt. �s azt�n egyik este j�n Georg, hogy tal�lkozott veled. �s m�g be is akart menni hozz�d. Na akkor tot�l kiakadtam. �jra bennem volt az a harag, amit akkor okozt�l. Hogy csak�gy fak�pn�l hagyt�l minket. Most pedig az�rt hoztalak ide, hogy mindent elmondj �s meghallgass engem is, hogy milyen �rz�s volt, miut�n elment�l.

-           Nem gondoltam volna, hogy ilyen neh�z volt nektek. �gy gondoltam, hogy p�r nap vagy h�t alatt t�llesztek rajta �s mindenki elfelejt mindent. Eleinte nagyon hi�nyoztatok. F�leg a besz�lget�seink. Senki nem �rtett meg annyira, mint te. Ut�na befejeztem a gimit �s egyetemre mentem. Mindennap tanultam vagy seg�tettem a h�gomnak vagy csin�ltam valamit, hogy ne kelljen r�tok gondolnom. Majd tal�lkoztam Matt-tel. F�l �vig j�rtunk, azt�n bar�ti viszonyban voltunk �s v�g�l szinte legjobb bar�tok lett�nk. Most pedig ott tartok, hogy egy c�gn�l r�szlegvezet� vagyok. Amikor megl�ttam Georg-ot, tudtam, hogy elker�lhetetlen lesz ez a besz�lget�s. Ink�bb t�led f�ltem, hogy mit fogsz sz�lni, hogy fogsz viselkedni �s sz�ba fogsz-e �llni velem egy�ltal�n. Tudom, hogy megb�ntottalak titeket, de m�g most is �gy gondolom, hogy ez volt a helyes l�p�s. Elker�lhetetlen lesz a tal�lkoz�s, mert gondolom Gustav �s Georg be fognak j�nni hozz�m. Mondjuk t�l�k szem�lyesen k�sz�ntem el �s szerintem nem olyan m�rgesek r�m, mint te vagy Tom. De szerintem megpr�b�lhatn�nk �jra ezt a kapcsolatot. M�rmint, hogy bar�tok lehetn�nk vagy valami hasonl�. �n szerettem veletek lenni �s tudom, hogy ezt a h�t �vet semmi nem hozza vissza, de folytathatn�nk ott, ahol abbahagytuk vagy �jrakezdhetn�nk. Tudom, hogy furcsa ezt pont t�lem hallani, hiszen �n mentem el, de eltelt egy kis id�.

-           Ok�, �n elhiszem, hogy neked is neh�z volt. De mi�rt kellett minket otthagyni? Meg tudtuk volna oldani.

-           Nem biztos. Neked akartam j�t, hogy k�nnyebb legyen kiszeretni bel�lem. Am�gy meg szerintem egyszer �gyis v�get �rt volna. Most pedig �jra tal�lkoztunk �s szerintem ez �gy j�, ahogy van.

-           Te nem b�ntad meg?

-           Nem igaz�n.

-           Ok�, tegy�k fel, hogy t�ll�pek ezen a dolgon. �s akkor mi lesz? �jra tal�lkozni fogunk vagy mi?

-           Nem tudom, Bill. Szerintem lehetn�nk megint bar�tok, de m�g Tommal nem besz�ltem. Vele is k�ne. De akkor most mi van? Haragszol m�g r�m?

-           Igen. Egy kicsit, de szerintem ez enyh�lni fog, ha mostan�ban �ssze fogunk futni. Neh�z lesz egy ideig megszokni, hogy �jra itt vagy, vagy itt leszel, de szerintem menni fog.

-           Akkor j�.

-           Hello! – hallottam Tom hangj�t az el�szob�b�l. – Bill, itt vagy?

-           Hagyd. Csak menj�nk fel. – suttogott egy csaj.

-           Mindj�rt.

-           Itt vagyok. – ment ki Bill az el�szob�ba.

-           Ok�. �s megtenn�l egy sz�vess�get? – Tom.

-           Itt sem vagyok. Csak a nappaliban maradt a telefonom. – j�tt vissza Bill.

-           El kell t�nn�d. – suttogta.

-           �s m�gis hogy?

-           M�ssz ki az ablakon.

-           Akkora �tleteid vannak. – mondtam g�nyosan. – J�l van, megyek.

Kinyitotta az ablakot, �n pedig kim�sztam rajta.

-           Bill!

-           Mi az?

-           Ott maradt a telefonom az asztalon.

-           Majd kiviszem.

-           Akkor megyek. – ment ki a nappalib�l Bill.

-           Hello! – k�sz�nt Tom �s a csaj.

-           Sziasztok! – z�rta be magam m�g�tt a bej�rati ajt�t.

-           Bill!

-           M�g egyben vagy?

-           Aha, szerencs�re.

-           Na bocs, de szerintem, ha Tom megtudta volna, hogy itt vagy, kiverte volna a balh�t �s erre volt a legkev�sb� sz�ks�gem.

-           Ok�, meg�rtem. Nem kell magyar�zkodnod.

-           Most hova menj�nk? Meg�nnepelhetn�nk a bar�ts�gunk �jrakezd�s�t vagy folytat�s�t.

-           Akkor bar�tok lesz�nk? - mosolyogtam.

-           Igen. – mosolygott vissza.