" Mark Peterson "

B�r m�r j� n�h�ny �ra eltelt Bill Kaulitz m�g mindig az �gy�n fek�dt �s a plafont b�multa.

- Oh, igen? H�t, �gy gondolod? - nevetett Tom, majd lel�lkte Emm�t az �gyra.
- Igen - suttogta a fel�be Emma - �s nem vonom vissza.
- H�t ez...h�t ez... - nevetett hangosan Tom, majd belecs�kolt Emma nyak�ba. Emma m�lyet s�hajtott, majd �tkarolta Tom nyak�t. Tom azonban erre elh�z�dott t�le.
- Mi a baj? - k�rdezte Emma.
- �n igaz�n nem akarom elrontani, de nem gondolod, hogy m�r k�s� van? Nem akarom, hogy bajba ker�lj. F�leg nem miattam. �gy is sz�rny� lehet a Smith h�zban �lni.
- T�nyleg az. De tudod mit? Nem �rdekel! Ma hagyom, hogy minden �gy t�rt�njen, ahogy meg van �rva. �s most az a r�sz k�vetkezik mikor veled leszek. Csak veled... - mondta Emma majd mag�hoz h�zta Tomot.

Lassan telik az id�.
Nagyon lassan telik az id�.
Borzaszt�, hogy milyen lassan telik az id�.
�s m�g ezek a nevet�sek �s sugdol�z�sok is. �r�l�k hogy j�l �rzik magukat. De mi�rt olyankor kell hangosan �lni a szerelmi �let�ket, mikor �n szomor� vagyok? Tal�n elhitt�k a j�t�komat, hogy engem nem �rdekel Valeria �s most azt hiszik, hogy minden rendben?
Nem �rdekel. Nem v�rom meg, hogy ezek elkezdj�k egym�s ruh�it let�pni, azt�n meg a hangos s�hajokat....
Bill felkapta a b�rdzsekij�t �s kil�pett az ajt�n.

- Elment... - suttogta Emma mik�zben Tom nyak�t karolta.
- Rem�lem, hogy nem csin�l semmi h�lyes�get - s�hajtotta Tom.
- Egy �ra van...Hajnali egy �ra...
- Cssss - intette le Tom, majd Emma sz�j�ra tapadt �s kicsit feljebb nyomta a l�ny cs�p�j�t.

- Melyik az a k�rh�z, ami Valeria h�z�hoz a legk�zelebb van? - dobolt az aut�ja korm�ny�n Bill - Mi is volt a neve?
Bill befordult a k�vetkez� sarkon �s a homlok�ra csapott mikor megl�tta a fel�ratot. H�t persze! Itt kell lennie! Ha m�gsem, akkor tov�bb keresem! Bill elnyomta a cigij�t, majd kisz�llt �s elindult a bej�rat fel�.

- Tom... - s�hajtotta Emma. A raszt�s csak mosolygott, majd belet�rt a l�ny haj�ba �s kiss� h�trad�nt�tte a fej�t. �gy k�nnyen cs�kot tudott nyomni szerelme nyak�ra. Emma erre �jra s�hajtott, majd �tkarolta Tom nyak�t �s mag�hoz h�zta, hogy megcs�kolhassa. Test�k egyszerre mozgott, egyszerre s�hajtottak.

Bill m�lyet s�hajtott �s az �gre pillantott. Add, hogy itt legyen.
Majd elindult a pult fel� �s laz�n r�t�maszkodott.
- J� est�t. Bill Kaulitz vagyok �s Valeria Petersont keresem. Megtudn� mondani, hogy melyik szob�ban van?
- �n a rokona? - k�rdezte egy szigor� pillant�s� n�v�r.
- Nem, �n ... Csak az egyik bar�tja vagyok.
- Sajn�lom, de akkor nem szolg�lhatok ilyen inform�ci�val - mondta mik�zben a sz�m�t�g�pen n�zett valamit. - Az �desanyja meghagyta, hogy csak hozz�tartoz�k l�togathatj�k.
- Az �desanyja? �h, esz�be jutott, hogy van egy l�nya?
- Sajn�lom fiatal ember.
Bill belebokszolt a pultba, de nem mozdult.
- Csak n�h�ny percr�l lenne sz�.
- M�r mondtam, hogy nem lehet. - n�zett r� szigor�an az asszony, majd elindult a pult m�g�l �s kiker�lte �t - K�rem, t�vozzon - mondta, majd elment.
Bill belet�rt a haj�ba �s lehajtotta fej�t a kez�re melyel a pulton t�maszkodott. Most mi tegyen?
- A l�nyom meg�r�l mag��rt - hallott egy kiss� cincog� hangot a pult m�g�l. Bill felkapta a fej�t �s gonosz mosolyra h�zta a sz�j�t. Mindig ezt csin�lja, ha �j �tlete t�mad.
- �h, val�ban? - mosolygott.
- Oh, igen. Esetleg k�rhetn�k egy aut�grammot?
- Esetleg k�rhetn�k egy szivess�get? - kacsintott Bill.
A n� elmosolyodott,a monitorra pillantott �s �gy felelt:
- 23-as szoba. De nem t�lem tudja.
- Hov� �rhatom azt az aut�grammot? - mosolyodott el Bill.
A n� cincog� hangon felnevetett, majd Bill al��rta az el� dugott pap�rfecnit �s elindult a lifthez. Gyorsan be kellett sz�llnia, mert a szigor� n�v�t majdnem megl�tta, de azt�n minden sim�n ment. Egy l�lek sem j�rt a folyos�n.

- Mondtam m�r, hogy szeretlek? - k�rdezte Emma.
- �h,tal�n eml�tetted...�s �n?
- Azt hiszem m�r te is.
- Akkor j�.
- Nem akarok hazamenni.
- �n sem akarom, hogy hazamenj - b�jt hozz� Tom.
- Akkor nem megyek.
- Tess�k?
- Majd nem megyek haza. Nem �rdekel any�m v�lem�nye. Ez az �n �letem �s nem az �v�. Ennyi.

Bill �ldotta azt a zsenit, aki ablakot tett Valeria k�rterm�nek ajtaj�ra. �gy zajtalanul b�mulhatta a l�nyt. Megnyugtatta, hogy Valeria egyenletesen szuszog, elmosolyodott ahogy v�r�s haja keretezi arc�t �s m�g a p�rn�t �s eltakarja a feje alatt. B�r tudta, hogy festett v�r�s, de most komolyan: ez kit �rdekel? Kit �rdekel, mikor � olyan gy�ny�r�. Ezt eddig is tudta, de most m�g felt�n�bb volt. Bill m�g innen, az ajt�b�l is �szrevette, hogy nincs fest�k az arc�n. M�g egy pici sem. Mindig azt hitte, hogy egy l�ny kifestve szebb, de most r�j�tt, hogy ez nem mindekire igaz. Valeria arc�t komolly� tette a sok fest�k, �gy viszont olyan, mint egy kisgyerek, egy f�ldresz�llt angyal.
Bill arc�ra mosolyt csalt a l�tv�ny, de az r�gt�n le is olvadt mikor Valeria kinyitotta a szem�t. Bill meg sem tudott mozdulni d�bbenet�ben. V�gign�zte ahogy Valeria megijed, majd meglep�dik �s v�g�l elmosolyodik. Azt�n az ajt�hoz s�t�lt, kinyitotta �s beh�zta rajta Billt.
Bill egy sz� n�lk�l �llt le az �gy melletti sz�kra, mik�zben Vale visszam�szott az �gy�ba, felt�zta a l�b�t �s betakarta l�bfej�t.
- �reztem, hogy n�zt�l - suttogta mosolyogva a l�ny. Billnek j� n�h�ny percre telt mire v�laszolni tudott. Valami furcs�t �rzett. �gy m�g sosem szerette Valeri�t. Olyan term�szetes volt, olyan kisl�nyos. � �lmai n�je.
- Sajn�lom, hogy fel�bresztettelek.
- Ne sajn�ld. �r�l�k, hogy itt vagy. Hi�nyozt�l. De Bill...
- Igen.
- Ne gondolj r�lam semmi rosszatt. - suttogta Valeria olyan halkan, hogy Bill a sz�j�r�l olvasta le a szavakat. - Nem akartam �ngyilkos lenni - Bill �gy �rezte, hogy a v�r elhagyja az eg�sz test�t - Csak az�rt vettem be a nyugtat�kat �s az altat�kat, mert ideges voltam. Nem tudtam aludni.
- Nyugtat�, altat�.... - suttogta maga el� Bill.
- Te nem tudtad?
- Csak azt tudtam, hogy k�rh�zban vagy. Mit csin�lt�l Vale? - k�rdezte Bill �s nem b�rta tov�bb. A sz�kr�l �t�lt az �gyra �s szorosan �t�lelte a l�nyt. Olyan kicsinak �rezte a karjaiba z�rva. �rzete, hogy Valeria m�g jobban �sszeh�zza mag�t.
- Ne haragudj r�m! - suttogta Vale �s Bill hallotta a halk szipog�s�t is.
- Nem haragszom! Mi�rt haragudn�k?
- Egy csom� okot lenne r�! Mert �gy tettem Tom miatt, mintha nem is l�tezn�l, pedig te vagy a legeslegjobb bar�tom. �s a papa hal�la - Valeria m�r nem csak szipogott, hanem hangosan zokogott.
- A pap�d? Meghalt? Mir�l besz�lsz Valeria?
- V�gig hazudtam. Neked, magamnak, mindenkinek.
- Mond el, kicsim... - simoghatta meg a haj�t Bill.
- Meghalt.
- De mikor? Hogyan?
- Eml�kszel mikor Tommal j�rtam? Arra a kis id�re?
- Persze - h�zta el a sz�j�t Bill.
- Akkor t�rt�nt. A pszichol�gus azt mondta, hogy �n ezt nem tudtam feldolgozni �s az�rt pr�b�ltam �gy tenni, mintha nem t�rt�nt volna semmi. Azt mondta, hogy ez egy betegs�g.
- �s Tom? T�nyleg szereted �t? - k�rdezte csak �gy mell�kesen, a tork�ban dobog� sz�vvel Bill.
- Az orvos azt mondta, hogy csak az�rt akartam vele lenni, mert akkor j�rtam vele mikor a papa m�g �lt. Tal�n az�rt volt, mert �gy azt hittem, hogy minden �gy marad ahogy volt �s akkor olyan, mintha ez az eg�sz meg sem t�rt�nt volna.
- �s t�nyleg �gy van, vagy ezt csak a doki mondja?
- Fogalmam sincs - s�hajtott Valeria. - Azt sem tudom, hogy ki vagyok...Nem hogy mit �rzek. Sz�rny�, de �gy van.
- �s seg�teni fogok neked. Mindenben. �rted Vale? - tolta el mag�t�l a l�nyt �s a szem�be n�zett. - �n leszek a bar�tod, a t�maszod �s minden, amit szeretn�l.
- K�sz�n�m - b�jt hozz� Valeria. - Szeretlek Bill - suttogta a l�ny.