„Szomor� �s boldog”

Bill Kaulitz a m�r lassan megszokott� v�lt utat j�rta. Jobbra, fel, balra….
- Szia! – dugta be a fej�t az ajt�n.
- Bill! – ki�ltott fel egy l�ny. �ppen �js�got olvasott, �s csak v�r�s hajkoron�ja l�tszott ki m�g�le, de mikor megl�tta a fi�t, letette �s sz�les mosollyal n�zett vend�g�re.
- Bej�hetek?
- H�t persze! Gyere, gyere – terelte a kez�vel a l�ny.
- Hogy �rzed magad? – k�rdezte Bill miut�n puszit nyomott a l�ny homlok�ra �s le�lt az �gy sz�l�re.
- J�l. Most nagyon j�l.
- Nah, mi t�rt�nt?
- Bej�tt hozz�m az unokatestv�rem, Nick.
- Nick itt volt? – csillant fel Bill szeme �s sz�ja sz�les mosolyra h�z�dott.
- Itt bizony. Nagyon �r�ltem neki. Olyan aranyos.
- �s j� fej.
- Tom is j�rt itt, tal�lkozott is vele.
- �h, t�nyleg?
- Igen. Azt mondta, hogy m�g nem tud hazamenni, de odaadta a kulcs�t Nick-nek �s azt mondta, hogy menjen hozz�tok.
- Jaj, ennek nagyon �r�l�k. Mindig j� kedvem lesz, ha � ott van.
- Mi�rt, egy�bk�nt rossz kedved szokott lenni? – k�rdezte komoly arccal Valeria, �s f�rk�sz�en n�zett Bill szemeibe.
- N�ha – hajtotta le a fej�t Bill �s �szrevette, hogy kicsit halkabban kezdett besz�lni.
- �s mi�rt?
- Mindig vannak rossz napok – n�zett Valeri�ra egy er�ltetett mosoly k�s�ret�ben a fi�. – De ne r�lam besz�lj�nk – terelte a t�m�t Bill, mire Valeria hirtelen elkapta a tekintet�t Billr�l, �s �gy tett, mint aki hirtelen egy nagyon �rdekes cikket tal�lt. – Mes�ld el, hogy mi t�rt�nt veled, mi�ta nem voltam itt.
Valeria lerakta maga mell� az �js�got, majd elmosolyodott.
- Semmi k�l�n�s. Voltam az agydokin�l. Lehet, hogy h�ly�nek fogsz n�zni, az�rt amit most mondok, de nekem nagyon j� besz�lgetni azzal az orvossal – Valeria a mondat v�g�t m�r csak halkan mondta el, �s les�t�tte a szem�t.
- Nem n�zlek h�ly�nek. Nagyon �r�l�k neki. – mosolyodott el Bill, majd megfogta Valeria �ll�t �s maga fel� ford�totta a fej�t – �r�l�k, hogy meg fogsz gy�gyulni.
- Tudod, j� egy olyan emberrel megbesz�lni valamit, aki nem is ismer t�ged. Viszont tartja az…az az iz�, hogy nem mondhatja el senkinek. �rted, hogy mir�l besz�lek?
- Orvosi titoktart�s – mosolyodott el Bill.
- Igen…Biztons�g�rzetet ad.
- Nem is tudod, hogy mennyire �r�l�k… Nem is tudod, hogy milyen nagy megk�nnyebb�l�s ez nekem. V�gre olyan vagy, mint r�gen. A r�gi Valeria, akit szeretek.
- Tess�k? – n�zett r� a l�ny.
- Mondom, szeretlek.
- Szeretsz?
- Persze. Te vagy a legjobb bar�tom. – mosolygott Bill, majd megsimogatta Valeria kez�t.

Emma �pp a Kaulitz h�z fel� tartott. Miut�n Bill egyed�l hagyta �t, nem sok kedve volt egyed�l maradni abban a nagy h�zban. Az ikrek sz�lei dolgoznak, �s Emma �gy nem l�tta �rtelm�t a marad�snak.
B�r nem gondolta, hogy otthon majd jobb lesz, de musz�j volt hazal�togatnia. Az elm�lt id�ben sok minden megv�ltozott. Emma szinte sz�ba sem �ll az anyj�val, nem foglalkozik vele, �s nem jelenti be, hogy hov� megy. Olyan neki, mint egy szellem, akinek a l�tez�s�r�l nemigen tudnak az emberek. �s Solar Smith pontosan ilyen volt. Egyel�re. Ugyanis az asszony a fej�be vette, hogy ismerets�get szerez mag�nak. �s hogy mit is �rt ez alatt? H�t persze… Az �zlet �s a p�nz. Solar Smith hatalomra v�gyik. Ut�lja, hogy egyed�l van otthon, ut�lja, hogy senki sem t�r�dik vele. Hogy l�ny �tn�z rajta, �s a f�rje estig dolgozik. Miut�n hatalmas hisztit csapott Emma �s James szak�t�sa miatt, bel�tta, hogy nincs m�s megold�s: tenni kell valamit az �gyben. �gy Solar naphosszat azon tev�kenykedik, hogy puccos partikra hivassa meg mag�t, �s meggy�zze f�rj�t, hogy kezd� t�k�t adjon neki �j v�llalkoz�s�hoz, a „SS butik” beind�t�s�hoz, ahol Solar a saj�t maga �ltal tervezett ruh�kat �ruln�.
Emma persze egyszer�en nevets�gesnek tal�lta a dolgot, �s nagyot kacagott, amikor megl�tta a butik log�j�t. Egy -k�t egym�sba kapaszkod� k�gy� volt, ami k�t „S” bet�t form�lt, term�szetesen Solar Smith nev�re utalva.
Emma a v�g�n �gy d�nt�tt, hogy csin�ljon csak anyja, amit akar. Ugyanis �szrevette, hogy mi�ta anyja a butik �gyben tev�kenykedik, sokkal m�sabb lett. El�sz�r is : b�k�n hagyja Emm�t, m�sodszor pedig sokkal el�z�kenyebb vele. Ugyanis Solar Smith nagyon j�l tudja, hogy Emma r�gt�n meg tudn� gy�zni az apj�t, �s Solar megkapn� a v�llalkoz�shoz sz�ks�ges t�k�t Azonban Emma nem zavartatja mag�t. Neki esze �g�ban sincs el�z�kenynek lenni, ink�bb kihaszn�lja anyj�t, ahogy eddig � tette vele.
�gy t�rt�nt ez most is. Emma csak �gy mell�kesen benyitott anyja szob�j�ba, aki most is �zleti terveit n�zegette nem l�tez� v�llalkoz�s�hoz, �s bedugta a fej�t.
- Ma nem alszok itthon. – mondta �s m�r be akarta z�rni az ajt�t, de azt�n gyorsan visszadugta a fej�t – Jah, �s felvettek a suliba. Szia!
Azzal bez�rta maga m�g�tt az ajt�t, �s ugyan �gy elmosolyodott, ahogy most is, mikor meg�llt a Kaulitz h�z el�tt. Kivette zseb�b�l a kulcs�t, majd kinyitotta az ajt�t. El�gedett mosolya csak akkor t�nt el, mikor egy idegent pillantott meg a h�zban.
- Te ki vagy? – k�rdezte riadtan.

Bill Kaulitz az aut�j�ban �lt. �ppen hazafel� tartott. Ujjaival idegesen dobolt a korm�nyon, �s � egy�ltal�n nem mosolygott el�gedetten.
M�r csak egy mondat kellett volna. Egyetlen �tkozott mondat. De nem… � nem tette meg. Pedig csak egy hajsz�lnyira volt att�l, hogy szerelmet valljon a l�nynak.
Bill belen�zett a visszapillant� t�k�rbe, ahonnan csal�dottan n�zett vissza r� saj�t arck�pe.
Tal�n jobb volt ez �gy… T�l sok lenne ez most Valeri�nak. Majd ha meggy�gyul. Igen, ha meggy�gyul, akkor majd mindent bevall neki.