�

3. r�sz

• Alszol? – k�rdezte Tom.

Hirtelen nem tudtam, hogy mit v�laszoljak, �gy nem mondtam semmit, majd Tom meg�llap�totta:

• Alszol… - suttogta, �s elfordult.

• Nem alszok. – t�rt ki bel�lem. B�r nem tudom mi�rt.

Erre visszafordult, �s megk�rdezte:

• Felkeltettelek?

• �hh nem… Csak T�l f�radt voltam, hogy felfogjam, mit k�rdezel… - hazudtam, vagy lehet, hogy az igazat mondtam, magam sem tudtam.

• Ja, akkor hagylak.

• De m�r nem vagyok f�radt. – fel�ltem, �s val�ban m�r nem is voltam �lmos.

• Biztos? Mert hagylak aludni, ha akarod.

• Most m�r nem b�rok visszaaludni, �gyhogy musz�j neked is fent maradnod. xP

• H�t j�… Akkor besz�lgess�nk. – mondta majdnem ugyanazt, mint tegnap este.

Ez mindig besz�lgetni akar?! xD Nem mintha baj lenne…

• Rendben. Besz�lgess�nk.

• De most �n k�rdezek, te v�laszolsz.

• Ok�…

• Van bar�tod? – szegezte nekem a k�rd�st.

• Nincs, de mi�rt?

• Csak k�rdeztem. �gy m�r vil�gos a v�lasz egy k�rd�semre.

• Milyen k�rd�sre?

• Az titok.

• Naaaa. – k�rleltem.

• Nem mondom meg. – v�gta r� Tom hat�rozottan.

• De rejt�lyes valaki… Na �s neked van bar�tn�d?

• Nincs. De most �n k�rdezek.

• Ok�-ok�… K�rdezz…

• Van testv�red?

• Van. – v�gtam r�.- Vagyis… - m�r �reztem, ahogy a k�nnycseppek elindulnak a szememb�l.

Nem b�rtam tov�bb, elkezdtem s�rni, �s kirohantam a bungal�b�l. Szeg�ny Tom azt sem tudta mit csin�ljon, ugyanis �n csak s�rva szaladtam a v�z fel�. De azt�n felpattant, �s ut�nam szaladt. Hamar utol�rt, mert egyre lassabban futottam, ahogy k�zeledtem a v�z fel�.

• H�j v�rj. – kiab�lta ut�nam. – Valami rosszat mondtam?

Nem v�laszoltam, csak folytak tov�bb a k�nnyeim.

• Mi a baj? – tette a v�llamra a kezem, majd mag�val szembe ford�tott.

Kezdtem megnyugodni, hogy meg tudjam magyar�zni ezt az eg�szet Tomnak.

• Tudod… Volt egy �cs�m, de csak volt. – mondtam a v�g�t elhalk�tva.

• Csssst… - Tom mag�hoz �lelt – Ha nem akarsz, nem kell r�la besz�lni… - mondta megnyugtat�an.

Nem nagyon akartam feszegetni ezt a t�m�t, ugyanis ha erre gondolok, �sszeszorul a sz�vem.

• Bocsi… - kezdtem, de Tom f�lbeszak�tott.

• Nem kell mondanod semmit.

J�l esett, hogy mag�hoz �lelt, �s egy fokkal jobb kedvem lett. B�r ink�bb �gy mondan�m, hogy megnyugodtam t�le.

• Figyelj csak, gyere, menj�nk vissza, megnyugszol, �s sz�pen elalszol. – v�zolta Tom.

• Nem, �n m�g itt szeretn�k maradni. – mondtam.

• Ok�, de nem f�zol? – ugyanis nem volt meleg.

Est�re mindig leh�lik a leveg�, �s egy meleg�t� meg pulcsi, ami rajtunk volt, nem biztos hogy el�g a hideg ellen.

• Nem - v�laszoltam.

Ott �lltunk m�g mindig egym�st �lelve, de lassan m�r teljesen megnyugodtam. R�n�ztem Tomra, �s megk�rdeztem:

• Elmondod, hogy mire kapt�l v�laszt?

• Azzal, hogy nincs bar�tod?

• Aha…

• Musz�j? – h�zta f�lre a sz�j�t.

• L�gysziii. – n�ztem r� sz�pen, a m�g mindig kicsit k�nnyes szemeimmel.

• Na j�… Sz�val tegnap amikor… Tudod… - pr�b�lta h�zni.

• Nem, nem tudom, de tal�n ha �rtelmesen elmondan�d… - mosolyogtam r�.

• Sz�val, amikor meg akartalak cs�kolni, te elh�z�dt�l. – hadarta el gyorsan.

• Igen, �s? – n�ztem r� �rtetlen�l. – Annak mi k�ze ahhoz, hogy nekem nincs pasim?

• H�t �gy m�r egy�rtelm�, hogy nem j�v�k be neked �gy…

„De �des, hogy ilyen f�l�nk”- gondoltam magamban.

• �s ezt mind abb�l siker�lt lesz�rn�d, hogy nem cs�koltalak meg mind�ssze egy nap ismerts�g ut�n?

• ���, igen. – mondta.

• �s ezt most t�nyleg komolyan gondoltad?

• Igen. – mondta minden vicc n�lk�l.

• Akkor �n is mondok neked valamit.

• Hallgatlak. – mondta, �s v�rta, hogy elmondom neki �szint�n, hogy mennyire nem j�n, be, �s bla-bla-bla…

De nekem m�r az�ta tetszik, hogy megl�ttam. Amikor s�rtam a parton, �s � megjelent… Mintha valaki �rtem k�ldte volna, hogy ne legyek egyed�l.

• Sz�val. – kezdtem bele a mondand�mba. – Tetszel nekem te buta! – mondtam egy mosoly k�s�ret�ben, �s v�rtam, hogy mit mond r�.

• H�t ami azt illeti, te is �pp az esetem vagy… - h�ly�lt, de l�tszott rajta, hogy megk�nnyebb�lt.

• Most m�r nagy a sz�d, mi?! – ezt az el�z� megjegyz�s�re �rtettem.

• Nem tudom, de engem most csak a te sz�d �rdekel. – k�zben val�ban csak a sz�mat n�zte.

Elmosolyodtam, majd � is. Lassan fel�m hajolt. �ssze�rtek az ajkaink. Tom apr� puszikat nyomott a sz�mra, de nem cs�kolt meg. K�zben lassan a f�ldre ereszkedt�nk, �s Tom led�nt�tt a homokba. Megfogta a k�t csukl�mat, �s a fejem f�l�tt a homokba szor�totta �ket, majd a homlok�t az eny�mnek d�nt�tte. K�zben a cs�p�mre �lt, �gy alig b�rtam mozogni. M�g mindig nem cs�kolt meg, csak a tekintete cik�zott a szemem �s a sz�m k�zt. Elfogyott a t�relmem, �gy pr�b�ltam fentebb emelni a fejem, �s el�rni a sz�j�t. Mikor m�r csak p�r mm-re voltam t�le, kiny�jtottam a nyelvem. Ez tetszett Tomnak, �gyhogy elkezdett vele j�tszani, �gy hogy � is kiny�jtotta az �zlel�szerv�t. Kezdt�nk belej�nni, mikor Tom egy kicsit elh�z�dott, �s f�l�ttem t�maszkodva n�zett engem.

• Mi az? – k�rdeztem egy mosoly k�s�ret�ben.

Nem v�laszolt, csak nekem esett. Szenved�lyesen elkezdett cs�kolgatni, amit persze viszonoztam. A keze hirtelen a derekam fel� t�vedt, majd be a pulcsi �s a p�l� al�, ami rajtam volt. Lassan leker�lt r�lam a pulcsi, �s Tom �ppen a p�l�t akarta r�lam levenni, mikor �reztem, hogy valami a h�tamhoz �r. Lel�ktem magamr�l Tomot, �s felpattantam egy kis sik�t�s k�s�ret�ben. Tom �rtetlen�l n�zett, majd l�tta, hogy ott m�szik a homokban egy r�k.

• Megcs�pett? – n�zett fel�m, mik�zben felt�p�szkodott.

• Nem, csak �reztem, ahogy hozz�m �r… �s nagyon megijedtem.

• Oh szeg�nyk�m. – odaj�tt hozz�m, a cs�p�mre rakta a kez�t, �s a szemembe n�zett. – De minden ok�, ugye?

• Persze… - mondtam, �s adtam egy puszit a sz�j�ra.

Tomnak nem is kellett t�bb megint a p�l�m al� ny�lt volna, ha nem tolom el a kez�t.

• Tom… - mondtam halkan.

• Valami rosszat csin�ltam? – k�rdezte

• Nem csak, �n m�g nem szeretn�m AZT…

�gy l�tszott, hogy Tom tudom�sul vette, �s biztosan nem esett neki j�l, de ez nem l�tszott rajta.

• Most haragszol? – k�rdeztem

• Dehogyis. – mondta �s mosolygott. – V�g�l is att�l m�g csin�lhatom ezt – megcs�kolt - �s ezt – megfogta a kezem, �s r�m mosolygott. – Ugye?

• Persze. Ez nincs ellenemre… - mosolyogtam vissza. – De nem megy�nk vissza? Meg hol van a pulcsim? – n�ztem k�rbe a parton, ugyanis Tom eldobta.

• Hopsz, azt valahova eldobtam… - nevetett aranyosan.

• �h itt van. – megtal�ltam.

Visszament�nk a kis bungal�nkba, de m�g mindig nem az alv�son j�rt az esz�nk…