„Miss. T�k�ly ”

- Nem j�l csin�lod! Add m�r ide!
- Nem adom! Ezt �gy kell!
- De nem!
- De igen!
- De nem!
- De igen!
- Add m�r ide!
- Nem adom! Csak elrontan�d!
- Pasik…
- Csajok…
H�t, igen. Emma �s a t�bbiek est�j�t nagy vonalakban �gy lehetett volna le�rni. A t�rsas�g a nappaliban �lt. Emma a kanap� egyik v�g�ben �lt Georg mellett. L�bait laz�n a sr�c l�baira tette �s figyelte, ahogy a fi� a telefonj�n j�tszik.
Tom az egyik fotelben git�rozott, a karf�n pedig Bill d�dolt egy dallamot, mik�zben egy dalsz�veges pap�rt tartott maga el�tt.
Gustav, aki vel�k szemben �lt egy m�sik fotelban, kezeiben forgatta dobver�it. N�ha besz�llt a sr�cok j�t�k�ba, ami abb�l �llt, hogy �vatosan p�f�lte a dobver�vel t�rdeit.
K�ly�k a kanap� m�sik v�g�n helyezkedett el, Emm��kt�l nem messze. L�bait a t�ml�ra tette, fej�t pedig lel�gatta a kanap�r�l. A kez�ben a saj�t telefonj�t tartotta �s az Emm��k �ltal oly kedvelt j�t�kkal j�tszott.
- Meghalt�l! – ki�ltott fel Emma. – �n j�v�k!
- Nem igaz! – h�z�dott arr�bb Georg. – Csak v�letlen volt… Rossz gombot nyomtam…
- Hazugs�g! Add m�r ide! – Emma elkezdte h�zni Georg kez�t maga fel�.
- Nem adom! Az eny�m!
- Olyan vagy, mint egy �vod�s!
- Te vagy az �vod�s!
- Undok! – ki�ltott fel Emma, majd elengedte Georg kez�t. A fi� erre h�trad�lt a kanap�n, Emma pedig s�rt�d�tten elfordult.
- J�tssz a saj�t telefonodon! – mondta Georg, majd elind�totta a j�t�kot!
- De az eny�men nem indul! Olyan irigy vagy!
- Rendben. Ha meghalok, akkor odaadom. �gy j� lesz?
- Georg, ezt mondod f�l �r�val ezel�tt is… - n�zett r� unottan Emma.

A t�rsas�g 11 �rakor d�nt�tt �gy, hogy itt az ideje az alv�snak. B�r ezt a d�nt�st ink�bb Bill hozta meg, aki �gy gondolta, hogy a K�ly�knek ideje lenne �gyba b�jnia, hiszen holnap iskol�ba kell mennie. V�g�l mindenki r�j�tt, hogy holnap neh�z napjuk lesz, �gy lassan sz�tsz�ledtek �s a nappalit s�t�ts�g bor�totta el.

M�snap reggel Emma nehezen �bredt. �lmosan v�nszorgott a f�rd� fel� �s csak a reggeli zuhany ut�n �bredt fel igaz�n. Val�sz�n�leg val�ban �gy volt, hiszen akkor vette csak �szre, hogy Tom nincs a szob�ban. Miut�n kicsit elgondolkozott, r�j�tt, hogy m�r akkor is �res volt az �gy, mikor felkelt. A l�ny �sszer�ncolta a szem�ld�k�t, majd a szekr�nyhez l�pett. �gy d�nt�tt, hogy kik�sz�ti a ruh�it, �s csak ut�na keresi meg Tomot. Nagy volt ugyanis a kock�zat, hogy ha nem �gy tesz, akkor el fog k�sni.
N�h�ny perc ut�n kivett egy sz�k, vil�gos farmert, egy aranysz�n� �vet �s egy fekete, sz�k fels�t.
V�g�l �gy d�nt�tt, hogy ink�bb fel�lt�zik, majd kiss� kifesti mag�t �s majd r��r ut�na megkeresni Tomot. Valami�rt volt egy olyan �rz�se, hogy ma reggel t�rt�nni fog valami, �s ez az lesz, hogy � el fog k�sni. Teh�t igyekezett megel�zni a bajt.
Gyorsan mag�ra kapkodta a ruh�kat, majd f�s�lk�d�s, egy kis piros�t�, korrektor, sz�jf�ny, szemceruza �s m�r k�sz is volt. �gy m�r egy megk�nnyebb�l s�hajjal indult le a konyh�ba. Rem�nyei szerint ott majd megtal�lja Tomot.
Lesietett a l�pcs�n �s vid�man fordult be a konyh�ba. Vagyis ink�bb csak fordult volna, ugyanis kis h�j�n bele�tk�z�tt valakibe. Felpillantott, �s megk�nnyebb�lten l�tta, hogy Tom az. Elmosolyodott.
- Te mit keresel itt? – k�rdezte d�bbenten Tom, mik�zben egy t�lc�val egyens�lyozott.
- H�t… ���… azt mondtad, hogy m�g ne menjek haza – n�zett r� zavartan Emma.
- Persze, hogy azt mondtam! – v�gta r� a fi�. – �gy �rtem, hogy mit keresel a konyh�ban. Most akartalak fel�breszteni.
- Jah…- mosolyodott el Emma. - Akkor elk�stem volna.
- �rtem – h�zta el a sz�j�t Tom, majd hirtelen elmosolyodott �s Emma fel� ny�jtotta a kez�ben lev� t�lc�t. – Csin�ltam neked reggelit.
- Oh, k�sz�n�m. Nagyon kedves t�led – mondta �s elindult a konyh�ba, kez�ben a t�lc�val.
- Azt hittem, hogy fent essz�k meg. Ketten – tette hozz� sokat mond�an.
- Sajn�lom, Tom. Nem lehet. Akkor elk�s�nk. Maria 10 perc m�lva itt lesz.
- Mi�rt, mikor csengetnek be? – r�ncolta a szem�ld�k�t Tom.
- 40 perc m�lva – h�zta el a sz�j�t a K�ly�k.
- Pontosan – b�lintott Emma, majd beleharapott a pir�t�sba.
- 20 perc alatt ott vagytok… - fakadt ki Tom.
- Igen, de b�rmi megt�rt�nhet �t k�zben. Ut�lok elk�sni – mondta Emma.
- Oh, Miss. T�k�ly – hallott egy hangot a h�ta m�g�l Emma. Nem is kellett megfordulnia ahhoz, hogy tudja, ki sz�lalt meg.
- Dugulj be, Georg – mondta csak �gy f�lv�llr�l.