-        Szia!

-        Szia! Figyelj, ha most megint le akarod ord�tani a fejem, akkor hagyd k�s�bbre, mert semmi kedvem ehhez. – kezdett magyar�zkod�sba.

-        Nem, nyugi. Egyszer�en csak besz�lni akarok veled.

-        Komolyan?

-        Komolyan.

-        Hallgatlak.

-        Sz�val, bocsi, hogy az el�bb �gy neked t�madtam, de rettent�en ideges voltam �s fogalmam sincs, hogy most mit csin�ljak. Te vagy az egyetlen, akivel ezeket meg tudom besz�lni �s nekem nagyon rossz volt, amikor nem besz�lt�nk, ami tulajdonk�ppen a te hib�d volt, de most m�r mindegy. Sz�val szeretn�m, ha elmondan�d, hogy a te szemsz�gedb�l ez az eg�sz szitu hogy n�zett ki.

-        Ok�. Sz�val Tom �gy gondolta, hogy m�g mindig szereted, ami szerintem nem volt h�lyes�g �s a fej�be vette, hogy visszah�d�t. A bar�tn�je is csak �lbar�tn� volt. �s megk�rt mindenkit, hogy csak minim�lis szinten besz�ljen veled, mert hogy romlanak az es�lyei, mert viszonylag sokat besz�lsz vel�nk, vagyis velem, sat�bbi.

-        F�lt�keny volt?

-        Gondolom. �s amikor mondtam, hogy ez nem fog menni, mert naponta t�bbsz�r is besz�lget�nk, r�ad�sul nem k�t percet, t�madt egy �tlete, miszerint tegyek �gy, mintha haragudn�k r�d �s ne is sz�ljak hozz�d, mert akkor majd � lesz a h�s, akinek a v�ll�n kis�rhatod magad �s �jra �sszej�tt�k. Nagyj�b�l ennyi.

-        �risten! De mi�rt? Nem lett volna egyszer�bb, ha mondjuk pr�b�lkozik, mint most? Sz�ks�g volt erre? Ezt nem hiszem el!

-        Nem akarom v�deni, mert a helyedben �n is ugyan�gy �rezn�k, de gondolj arra, hogy csak szeretett volna t�ged visszakapni �s boldog akar lenni veled.

-        Ez sz�p �s j� �s meg�rtem, de felt�tlen�l �gy kellett csin�lnia, hogy mindent felbor�tson?

-        De legal�bb el�rte a c�lj�t. Beleszerett�l.

-        Igen. Vagyis nem. De. �n mindig is szerettem. Eleinte annyiszor pr�b�lkozott meg minden �s meg annyiszor utas�tottam vissza, mert azt hittem, k�nnyebb lesz.

-        De nem lett.

-        Nem.

-        �s most mi lesz?

-        Nem tudom. Semmit nem tudok. �n nem akarok egy ilyen emberrel j�rni. Ki tudja, legk�zelebb mikor fog megint el�t�rni bel�le a f�lt�kenys�g �s megint megszervezi az �letem.

-        De h�t szereted.

-        Igen, de ez nem jelent semmit. Gondolkodnom kell! Te mit tenn�l?

-        �n? Ez h�lye felvet�s volt, mert nem tudom. gondolkodn�k rajta, az tuti, de nem tudom. Ezt neked kell eld�ntened. Tal�n, ha megpr�b�lhatn� helyrehozni…

-        Ezt hogy lehet helyrehozni? Egy vacsival meg egy csokor vir�ggal?

-        Nem, persze, hogy nem.

-        Majd megl�tjuk. Most viszont ink�bb lefekszem. J� �jt!

-        Neked is.

M�snap reggel iszony� szarul �bredtem. Sz�d�ltem, f�jt a fejem, h�nyingerem volt. Georg meg�llap�totta, hogy biztos gyomorront�som volt, mert a tegnapi kaj�t�l � is rosszul lett, csak rajta m�g este j�ttek ki a t�netek. �n m�gis elmentem az orvoshoz, ahonnan a t�partra vezettem. Kisz�lltam a kocsib�l, le�ltem a f�re �s csak n�ztem a tavat.

-        Lya? – j�tt le Tom a l�pcs�n.

-        Azt mondta, orvoshoz megy. – sz�lt ki Bill a nappalib�l, mire Tom is csatlakozott hozz�.

-        Mi�rt? Mi�rt menne orvoshoz? Beteg?

-        Lehet. Georg azt mondta, hogy biztos a tegnapi kaja miatt van, mert � h�nyt t�le este.

-        Akkor val�sz�n�.

-        Tegnap besz�ltem vele.

-        Tudom. J�ttem le a l�pcs�n �s mindent hallottam.

-        Sajn�lom.

-        Nem kell. �n voltam a h�lye, �n csesztem el. M�r nem tudok mit tenni.

-        M�g helyrehozhatod.

-        Mivel?

-        H�t nem egy vacsival �s egy csokor vir�ggal.

-        K�ssz.

-        Na j�, megyek s�t�lok egyet. J�ssz?

-        Nem, maradok.

Egy �r�ja �ltem a t�n�l �s semmi kedvem nem volt fel�llni. N�h�nyan elmentek mellettem, p�ran horg�sztak a szok�sos.

-        Szia! Csatlakozhatok? – �lt le mell�m Bill.

-        Szia! Persze! Hogy ker�lsz ide?

-        Csak s�t�ltam �s megl�ttam a kocsid, gondoltam, itt vagy. Mi volt a dokin�l?

-        Semmi k�l�n�s.

-        Biztos?

-        Biztos.

-        Akkor mi�rt �lsz itt? M�st nem tudok elk�pzelni, minthogy volt valami.

-        Terhes vagyok.

-        Mi van?

-        Terhes vagyok.

-        Ez most komoly?

-        Mi�rt? �gy l�tszik, mintha olyan sok kedvem lenne viccelni?

-        De ez meg hogy t�rt�nt?

-        Tudod, ha van k�t ember, akik szeretn�nek…

-        Ink�bb ne folytasd! Tomt�l?

-        Igen.

-        �s mit fogsz csin�lni?

-        Fogalmam sincs.

-        H�ny h�napos?

-        Kett�.

-        Reggeli rosszull�tek?

-        M�r elkezd�dtek. A m�lt h�ten volt az els�, de akkor a kaj�ra fogtam.

-        H�t ez meglepett. Ti m�gis mikor…?

-        Szexelt�nk?

-        Aha.

-        Val�sz�n�leg k�t h�napja, de m�r nem nagyon eml�kszek r�.

-        Ok�, �s most mit akarsz tenni?

-        Fogalmam sincs. Gondolom megmondom Tomnak.

-        Azt hittem, m�g haragszol r�.

-        Haragszok is, de joga van tudni, hogy gyereke lesz.

-        �s akkor megint �sszej�tt�k?

-        Nem tudom. M�g mindig szeretem, de nem igaz�n tudok b�zni benne. Ha megk�rne �s magyar�zkodna el�bb-ut�bb �gyis megbocs�tan�k, mert nem tudok n�lk�le �lni. Hi�ba akarok, nem tudok. Szerinted?

-        Ez a ti dolgotok. �n nem sz�lok bele. Te tudod, hogy mit �rzel �s hogy mit kell tenned.

-        Szerintem lassan menj�nk. �s ha megk�rhetlek ne sz�lj Tomnak.

-        Rendben. De ugye elmondod neki?

-        El. Majd egyszer.