El�sz�r megijedtem. �s nem mertem feln�zni . De kis t�tov�z�s ut�n , �reztem, hogy mell�m, �l. �gy a szemem sark�b�l l�ttam a l�bait. �s a kez�t, amivel �tkulcsolta azokat.
Lassan felemeltem a fejem �s magam mell� n�ztem…
R�n�ztem arra, aki mell�m �lt �s � is r�m.
�
�r isten ez Bill - gondoltam magamban –most mit mondjak neki?- k�rdeztem magamt�l.
- Gondolom, ismersz.- sz�lt gyeng�den �s komoran.
- Igen ismerlek.
- �s? Fan vagy?
�Uram-aty�m mit v�laszoljak? Ha azt mondom, igen akkor el fog menni, pedig �n nem vagyok olyan, mint a t�bbi fan. Ha azt mondom nem. Akkor azt vonja le, hogy ut�lom.
- Mondhatjuk, hogy fan vagyok.
- Mi�rt �lsz itt egyed�l ilyen k�s�n? –k�rdezte, k�zben jobban �sszeh�zta a l�bait.
- Mindegy hagyjuk.
- Nem b�zol meg bennem igaz?
- De megb�zom. Csak olyan… Furcsa. Itt �lsz mellettem.
- Zavarlak? – tapintatosodott.
- Nem. Egy�ltal�n nem. De te, hogy-hogy nem a band�val vagy? �s hogy-hogy nincsenek test�r�k sem. Nem f�lsz?
- Nem f�lek. �s nem tudj�k, hogy elj�ttem.
- �rtem.
- De mond te, hogy ker�lt�l ide. Soha nem l�ttalak erre, pedig gyakran j�rok erre, ha itthon vagyunk.
- �n Magyarorsz�gr�l j�ttem az oszt�lyommal t�borozni. De igaz�ndib�l egy Hotelben kaptunk sz�ll�st.
- Oh. �rtem. Melyik hotelben sz�ltatok meg?
- A GRAND ELYSEE hotelben.
- Komolyan? – lep�d�tt meg.
- Igen. Mi�rt?
- Mi is pont ott vagyunk most.
- Oh �rtem. – nyugt�ztam a hotel t�m�t.
p�r m�sodpercig sz�tlanul n�zt�k a f�utat, majd Bill el�m �lt.

- �gy jobban l�tlak – mosolyodott el.� Majd erre �n is elmosolyodtam �s lehajtottam a fejem.
- Mi b�nt? – k�rdezte tapintatosan.
- Egy p�r hete t�rt�nt valami, ami nagyon felkavart. De mi�rt foglalkozol velem ennyit.�� Hiszen nem is ismersz. Nem is szabadna besz�lgetn�nk.
- Mi�rt ne lehetne? N�zz r�m – emelte fel a fejem. - Tudod, ki �l veled szemben?
- Bill Kaulitz
- Igen. Csak sim�n Bill. Nem pedig Bill a Tokio Hotel �nekese. - mosolygott.
- Tudom. - h�ztam el a sz�m.
- Akkor elmondod mi b�nt , vagy hagyjalak b�k�n?
- Meghalt a legjobb bar�tn�m. – mondtam fagyos tekintettel. Amint mereven egy pontot n�ztem.
- Sajn�lom.
- Nem lett volna szabad m�g meghalnia. – fakadtam s�rva.
- Na , ne s�rj. - �lt �jra mell�m �s �tkarolta a v�llam.

elkezdt�nk besz�lgetni, �s mindent elmondtam neki. A bar�ts�gunk elej�t�l a v�g�ig.
- De most itt vagy �s ezt haszn�ld ki. �s l�tod. M�g velem is �sszefutott�l. –mosolygott - Nem. Te futott�l �ssze velem. - Emeltem fel a fejem �s r�mosolyogtam
- �n m�r biztos, hogy l�ttalak – hunyor�tott a hatalmas sminkelt szemeivel.
- H�t… Nem tudom. – mosolyogtam. - lehet.
- �gye nem lett volna szabad elj�nn�d neked, sem ahogyan nekem.?
- H�t… �mm – t�tov�ztam. - igen.
- Akkor gyere menny�nk vissza a hotelbe. – �llt fel �s oda ny�jtotta a kez�t, hogy felseg�tsen.

�tk�zben is sokat besz�lgett�nk. Tal�n t�bbet, is mint kellett volna… Mindent elmes�lt nekem. Elmondta az �rz�seit. Egyszer�en mindet. �s �n is.

M�r a szob�m el�tt j�rtunk