18. fejezet

Miután megfeledkezve magamról beleugrottam Bill nyakába, nem csak a gyerek, de Georg és Tom is érdekesen nézett rám.

- Jajj bocsi!!! Csak úgy örülök!! – mondtam zavartan, miután elengedtem Bill nyakát. A srác furcsán nézett rám, de aztán elterelődött a figyelme, ugyan is bejött a teraszról Zsu és Gusti KÉZENFOGVA!!!!

- Nicsak – nicsak!!! Nem hiszek a szememnek!!! – vigyorgott Tom.

- Bizony!!! Már ideje volt!!! – bólogatott Georg.

- Jajj gratulálok!!!! Annyira szépek vagytok így együtt!! – megyek oda megölelni a barátnőmet.

- Ohh, köszi!!! – pirul el Zsu.

- No miután ilyen szépen összejöttetek, döntsük el mit csinálunk délután, mert én nagyon unatkozok!!! – helyezi magát kényelembe a kanapén Bill.

- Hát nemt’om! El kellene menni valahova! – vonja meg a vállát Gusti, leülve a fotelba. Zsu az ölébe.

- Hova?? – érdeklődök.

- Sehova! – mondja komolyan Tom. – El is felejtettétek, hogy ma jön Saki megnézni, hogyhogy vagyunk?? (Aki nem tudná, Saki a csapat testőre)

- Banyek!!!! – kap a szájához Zsu. – Saki!! Nem is szóltam neki, hogy jön Ella!!! Ki lesz akadva!!

- Basszus!! Ki lesz akadva?? Az nem kifejezés!!! Mekkora balhét csinált akkor is mikor Zsu idejött!!! – fogja meg a fejét Bill.

- Én nem akarok megint fejmosást!!! – meresztett boci szemeket Tom.

- Nem is lesz!!! Nem cseszhet le!! Elvégre is a mi életünk!! – vonja meg a vállát Georg.

- Ácsi! Ki az a Saki, és mért cseszne le titeket miattam?? – ráncoltam a homlokom.

- Saki a testőrünk… - kezdi Gustav.

-… és nagyon félt minket… - folytatja Tom.

-… Zsunak sem örült!!!! És ha most itt talál téged… úúú bele sem akarok gondolni mi lesz! – fejezi be Bill.

- Akkor most mi legyen?? Bújjak el a pincében?? – nézek a barátnőmre.

- Dehogy is!!! Ha engem elfogadott, téged is el kell fogadnia!! – teszi karba a kezét Zsu.

- És ha nem fog?? – húzom fel a szemöldököm. – Akkor mit csinálunk?? Kitesztek??

- Dehogy is!! Hogy gondolhatsz ilyet?? Ha nem fogad el, akkor is itt maradsz!! – mondta Bill ellenvetést nem tűrő hangon.

- Az ám!! Csak próbáljon meg kitenni!!! – néz csúnyán Tom. – Én leszek az első aki jól seggbe rúgja!!!

- Bizony! Nem hagyjuk, hogy elmenj!! – mosolyog rám Gusti.

- De először várjuk meg, mit mond Saki. – vonja meg a vállát Georg. – Lehet, nem is lesz pipa. Majd azt mondjuk Bill csaja!! Akkor meg egyenesen örülni fog Ellának! – vigyorodott el kajánul. Ezt Bill egy díszpárnával jutalmazta.

- Hé Georg! Ne célozgass, mert Billnek elmegy a bátorsága!! – vigyorgott Tom is. Bill ezért a testvéréhez is hozzávágott egy párnát. Tom már nem tudott felháborodni, mert ekkor beállt egy fekete B.M.W az udvarra.

- O – o! – jött a tömör kijelentés Gustitol.

- Na asszem most lesz az, hogy én elmegyek WC – re! – pattanok fel, azzal elviharzok a mosdóba. A többiek összenéznek. Tom épp akarta tanácsolni, hogy valaki menjen utánam, ekkor azonban belépett az ajtón, egy szimpatikus, magas, olyan igai biztonsági őr forma férfi.

- Szijjasztok gyerekek!!! – köszöntötte a fiatalokat szépes mosollyal a pasi.

- Szijja Saki! – pattant fel Zsu, és beleugrott a biztonsági őr nyakába.

- Ho – ho! Nem kell ennyire örülni!!! – mosolyog a férfi. Billékkel is ölelkezett egy sort, aztán helyet foglalt a kanapén.

- Hozhatok valamit? – ajánlkozott Gustav.

- Nem köszönöm! Inkább meséljetek! Mi van veletek! Milye a nyári szünet?? – érdeklődött.

- Ohh nagyon cool!! – tehénkedett el Tom az egyik fotelban.

- Bizony! – bólogat Gusti.

- Az nem kifejezés! Ez a legjobb nyaram mióta itt vagyok! – vigyorgott Zsu.

- Ja! Ahhoz képest mekkora balhé volt abból, hogy itt maradhass, egész jól elvagytok Sakival! – vigyorogta Tom.

- Tényleg! Még együtt vagytok?? – nézett a rasztásra a pasi.

- Nem! Zsu már Gusti barátnője! – vigyorgott a sapis.

- Ohh! Kicsit le vagyok maradva! Hát akkor gratulálok! – ráz kezet Gustavval a férfi, majd visszafordul Tomhoz. – Nem baj öregem! Majd lesz másik!

- Ja! Remélem! – vigyorgott a gitáros.

- mitől van ilyen jó kedvetek?? Ennyire feltöltődtetek?? – ráncolta a szemöldökét az őr.

- Hát igen!! Ez a nyár jól kezdődött!! Remélem jól is fog befejeződni! – Georg egy kicsit hangosabban fejezte be, mint ha jelezni akarna. Én a fürdőből hallgattam a beszélgetést. Kényelmetlenül éreztem magam, ezért nagy levegőt vettem és kijöttem. Mikor Bill meghallotta az ajtócsapódást teljesen elsápadt.

- Jól vagy Bill?? – aggodalmaskodott Saki, de a torkán akadt a szó, mikor meglátott az ajtóban. Én úgy csináltam, mintha nem tudtam volna, hogy Saki megjött, így döbbent fejet vágtam.

- Ez ki??? Tom már megint rajongót cipeltél a házba?? – mondta ingerülten a testőr.

- Nem! Kivételesen nem Tom vendége!! Hanem az enyém!! – nézett ártatlanul Zsu.

- MICSODA?? – akadt ki Saki.

- Nem csoda, hanem Ella! – vigyorgott Tom majd oda húzott magához, mintha attól tartana, hogy Saki bántani akar. – És ne merj vele kiabálni, mert neki köszönhetem az életem!!

- Én pedig Zsut! – bólogatott Gustav. A testőr megrázta a fejét:

- Nos akkor most ki is ez az Ella??

- A megmentőm!! – vigyorgott a rasztás.

- A gyerekkori barátnőm! – nézett rám mosolyogva a csaj.

- Ahham! És mit keres itt?? – méregetett gyanakodva a testőr.

- Eljött hozzánk nyaralni, mert már nagyon rég nem találkoztunk. – felelt Zsu.

- És honnan jött?? – nézett Zsura Saki.

- Angliából! – válaszoltam engedelmesen. A testőr újból rám emelte gyanakvó pillantását, majd hirtelen megenyhült az arca. Mintha eszébe jutott volna, hogy ki vagyok. Összehúzta a szemeit, mintha megpróbálna meggyőződni arról, hogy az vagyok, akire gondol.

- Neked nincs véletlenül egy tesód?? – kérdezi kis idő múlva.

- De! Van egy bátyám. De már 8 éve nem láttam. Kinn és az Egyesült Államokban. – mondtam kicsit szomorúan.

- Ohh. Pedig tök olyan vagy, mint az egyik munkatársam húga egy fényképen. Persze kicsit idősebben! De akkor nem. Na mindegy kedve…. Ella? – néz rám kérdőn.

- Igen Ella! – mosolyogtam.

- Szóval üdvözlünk a TH – házban!!!  - vigyorodott el szélesen. Bill annyira meglepődött, hogy köpni – nyelni nem tudott. Zsu kis híján kiszédült Gusti öléből. Tom hirtelen még vigyorogni is elfelejtett.

- Mi van?? – kapaszkodik Georg. – Semmi „Hogy képzelitek ezt??” meg „Mi lesz ebből, ha kiderül??” és a jó öreg „Normálisak vagytok??”??

- Most mért?? Látszólag se nem gruppi, se nem sajtó kém!!! Ha meg az, akkor majd kitekerjük a nyakát! – kacsint rám Saki.

- Hééééééééé!! Ez nem ér!! Nálam kis híján leszedted a fejüket!!! – nézett megütközve Zsu.

- Hát… igen! De akkor te voltál az első!!! És nagyon féltettem a fiúkat!! De mivel bebizonyosodott, hogy te egy nagyon cuki kis csaj vagy, ezért gondolom a barátnőd is ilyen!!! – nézett bocsánatkérően Zsura a testőr.

- Most már hízeleghetsz!!! – teszi karba a kezét „sértődötten” Zsu, de elnevette.

- Már csak David van hátra!! – sóhajtott megkönnyebbülten Bill.

- Ki az a David?? – kérdeztem szemöldök ráncolva.

- A manenger! – válaszol Saki.

- De az már könnyebb lesz!! Hisz már mellettünk áll Saki!! – ütögeti meg a testőr vállát Georg.