68. r�sz.



„Bejelent�sek”


H�t, ez a nap is elj�tt. A nap, amelyt�l Emma rettegett, mi�ta elj�tt a Kaulitz h�zb�l.
H�tf� volt, reggel 7 �ra. A l�ny m�r lent reggelizett. Egyed�l �lt a nagy asztaln�l. Thomas, az �desapja m�g aludt, anyja pedig m�r val�sz�n�leg nem tart�zkodott otthon. A h�tv�g�n is csak egyszer l�tta, n�h�ny m�sodpercre. Solar v�gign�zett rajta, �rdekl�d�tt a hogyl�te ir�nt, majd a v�laszt meg sem v�rva elsietett. Nos, Emm�nak ennyi �ppen el�g volt az anyj�b�l. Tal�n ha m�s viselkedve �gy a tulajdon l�ny�val, akkor meglep�dne, de most Solar Smith-r�l volt sz�. Nem �rdekelte. Csak �desapj�t sajn�lta, akit l�that�an megviseltek a t�rt�ntek. �jszaka nem sokat aludt �s nem is igaz�n besz�lt. Mikor Emma hazament, elmondta, hogy �sszevesztek Tommal. Thomas elmondta, hogy nagyon sajn�lja, de ha miatta j�tt haza, akkor nem kellett volna, hiszen tudja, hogy ami ebben a h�zban folyik az nem �let. T�bben nem igen kommunik�ltak a h�tv�g�n. Igaz�b�l Emma nem is v�gyott r�. Csak mag�nyt �s csendet akart maga k�r�l. A telefonj�t is len�m�totta, �gy csak a k�sz�l�k vil�g�t�s�b�l �s a szekr�nnyel �rintkez� rezg�sb�l vette �szre, ha valaki h�vta. A h�tv�ge eredm�nye: 3 h�v�s Billt�l, 3 Mari�t�l �s 12 Josht�l. Emma v�g�l visszah�vta Mari�t vas�rnap, de csak annyit mondott neki, hogy ha nem ut�lja �t hal�losan, akkor ezent�l a Smith h�zhoz j�jj�n �rte. Maria nagyon meg�rt� volt, Emma pedig nagyon h�l�s, ami�rt nem faggat�zott. Persze Emma sz�vesen visszah�vta volna Billt is. Sz�mtalanszor vette k�zbe a telefonj�t, de v�g�l mindig meggondolta mag�t. Nem akart belekeverni senkit.
Teh�t h�tf� volt, Emma �ppen befejezte a reggelit �s hallotta ahogy Maria dud�l neki odakintr�l. �gy h�t gyorsan felkapta a t�sk�j�t �s m�r indult is. Intett Mari�nak, a l�ny visszaintett, majd besz�llt az aut�ba.
- Szia!
- Szia! K�szi, hogy elj�tt�l �rtem. Nagyon… - Emma elharapta a mondatot mikor h�trafordult. – �h, szia, K�ly�k.
- Szia, Em. Mi �js�g? – k�rdezte a K�ly�k �s cseppet sem viselkedett tart�zkod�an, ahogy arra Emma sz�m�tott.
- Semmi. Hogy vagy? Minden rendben?
- Persze.
Emma m�lyet s�hajtott, r�mosolygott a kisfi�ra, majd el�re fordult. Eg�szen biztos volt benne, hogy nem tudja. Ahogy Maria �s a t�bbiek sem. Tal�n �gy m�g nehezebb. Nem akart att�l rettegni, hogy mikor fogja nekik elmondani. Teh�t Emma ink�bb �gy d�nt�tt, hogy mindent elmond Mari�nak �s a K�ly�knek is.
- Figyeljetek….


- J� reggelt! – l�pett be egyszerre Bill �s Graciela a konyh�ba.
- J� reggelt! – k�sz�nt Georg, Gustav, Simone, Gordon �s Tom.
- �lj csak le – h�zta ki a sz�ket Bill Graciel�nak. A l�ny elnevette mag�t, de az�rt le�lt. Bill mellette foglalt helyet.
- Te mit eszel? R�ntott�t vagy Pir�t�st? – n�zte az asztalon lev� k�n�latot Bill.
- Pir�t�st! – v�gta r� Graciela, majd az asztalon �thajolva elvett egyet. Georg szeme majd’ kiesett a l�tv�nyt�l, hiszen a l�ny ma sem hagyta el kiv�gott fels�j�t. Persze a tekintet Graciela is �szrevette. R�mosolygott a fi�ra, Georg pedig erre a t�ny�rja helyett a pohar�ba tette a vill�j�t. Graciela kuncogni kezdett, viszont az ikrek sz�r�san n�ztek Georgra.
Ezut�n csend telepedett a reggeliz�k k�z�. V�g�l Tom sz�lalt meg, de olyan hirtelen, hogy mindenki �sszerezzent.
- Emma �s �n szak�tottunk.
Mindenki meglep�dve n�zett a fi�ra.
- Ideje volt, hogy megtudj�tok.
Ezut�n senki sem sz�lalt meg, senki sem k�rdezett vissza. �gysem lett volna �rtelme.
Mindenki csendben folytatta a reggelij�t, Tom �s Bill m�r nem n�zett sz�r�san Georgra, Graciela sem mosolygott r�, Simone pedig – ak�rmennyire is szeretett volna – nem k�rdezett vissza.


Emma nagy leveg�t vett, mikor Maria lef�kezett az iskola el�tt.
- Nyugi… - mondta Maria. - Azt mondtad, hogy nem �rdekel Josh. Teh�t t�gy �gy, mintha ott sem lenne.
- Persze. Ezt mondani k�nny�.
- Nem mondom, hogy meg�rtelek, hiszen velem m�g nem t�rt�nt ilyesmi, de azt mondtad, hogy szereted Tomot. Ez a legfontosabb.


- Azt hittem, hogy m�g nem szak�tottatok – mondta Bill Tomnak, mikor m�r csak �k �s Graciela voltak bent.
- V�g�l is mindegy, hogy milyen sz�t haszn�lunk r� – tette fel a l�b�t laz�n az asztalra Tom. – A l�nyeg, hogy most nem vagyunk egy�tt. Szabad vagyok.
Bill nagy szemekkel n�zte Tom minden mozdulat�t. Hirtelen olyan �rz�se volt, mintha a h�napokkal ezel�tti, Emma-mentes raszt�ssal �lne szemben.
- Azt hittem, hogy nem akarsz szabad lenni.
- Rosszul hitted.
- De…
- Bill! – �lt fel hirtelen Tom. – Hagyjuk a t�m�t. Ink�bb besz�lj�nk m�sr�l. Mondjuk arr�l, hogy k�t nap m�lva buli lesz.
- Milyen buli? – k�rdezte Bill.
- Szervezek egyet Valeri�nak. � a legjobb bar�tunk.
- H�t… ez j� �tlet.
- Persze, hogy j� �tlet. �n tal�ltam ki.
- Hagyjuk – legyintett Bill. – Viszont van itt m�g valami – fordult Graciela fel� Bill, aki �ppen egy magazint lapozgatott..
- Mi van? – k�rdezte Graciela.
- Mi volt az a reggelin�l?
- Mire gondolsz? – k�rdezett vissza Graciela.
- Arra, amit Georggal csin�ltatok.
- �n nem csin�ltam vele semmit!
- Csak fl�rt�lt�l! – v�gott k�zbe Tom. Graciela r� sem n�zett.
- Nem tehetek r�la. � kezdte.
- Te meg folytattad!
- �s senki sem hib�ztathat �rte… - mosolygott Graciela.
- Neked tetszik Georg!
- �h – legyintett Graciela. – Ehhez semmi k�z�d! – mosolygott tov�bb.
- De a testv�red vagyok! – csattant fel Bill.
- Igen, viszont ez nem jogos�t fel semmire. Ne vidd t�lz�sba!
- J�, de…minek neked Georg? Ne kezd bandataggal, nem �rdemes.
- H�, ne t�gy �gy, mintha hozz� akarn�k menni! Nah, j�. Ezt nem folytatom tov�bb. Egyez�nk meg abban, hogy a pasi �gyeimhez semmi k�z�d!
- Pedig igaza van! – mondta Tom.
- Te ne sz�lj bele. – mondta Graciela, majd kiment.
- Mi�ta vagytok ti ilyen j�ban? – k�rdezte Tom.
- Tegnap �ta.
- Aha, akkor m�r csak engem ut�l.
- Nem ut�l, csak m�g nem kedvel.
- K�sz, Bill. Te mindig tudod, hogy kell felvid�tani az embert.