69. r�sz.



„Otthon”


Emma lehajtott fejjel, szinte leveg�t sem v�ve s�t�lt el az utols� padsorig, ahogy le�lt �s lehajtott fejjel v�rta a becsenget�st. Persze nagyon j�l tudta, hogy ezt nem �ssza meg ennyivel.
- Szia! – hallotta Josh hangj�t.
- Szia! – motyogta Emma lehajtott fejjel.
- H�vtalak h�tv�g�n.
- Tudom.
- Nem h�vt�l vissza.
- Ezt is tudom.
Emma eld�nt�tte, hogy nem fogja felemelni a fej�t. Nem akarja l�tni Josht.
- Mi bajod? – k�rdezte Josh.
- Semmi.
- Akkor mi�rt b�mulod a padot.
- Csak.
- �h… Tal�n egy hatalmas pattan�s van az arcodon, �s nem szeretn�d, hogy b�rki is megl�ssa? Nyugi, nekem �gy is tetszel. Engem nem zavar.
Milyen aranyos, gondolta Emma, de azt�n gyorsan Tomra gondolt, hogy kiverje az el�z�t a fej�b�l.
- Nem - j�tt v�g�l t�le a t�m�r v�lasz.
- Akkor? �sszevesztetek azzal a Tommal?
Honnan tudja? �s mi�rt h�vja mindig „annak a Tomnak”?
- Semmi k�z�d hozz�.
- Teh�t igen. De....Nah, j�. Emeld fel v�gre a fejed! – Josh megfogta Emma �ll�t, hogy felemelje a l�ny fej�t, de Emma m�g id�ben ell�kte a kez�t.
- Hagyd abba! Fordulj el�re!
- Meg�t�tt? Meg�t�tt, igaz? – suttogta Josh.
- Mi? – kapta fel akarata ellen�re is a fej�t Emma.
- Azt mondtad, hogy �sszevesztetek.
- M�r megbocs�ss, de ezt te mondtad. Mellesleg ez akkor sem lenne oka arra, hogy meg�ss�n. Tudod, � nem olyan.
- J�, ne v�dd ennyire.
- Nah, j�. El�g volt! – l�pett a padhoz Maria – V�ge van a gyereknapnak. Fordulj el�re, Josh.
B�r a fi� sz�r�san n�zett r�, de k�nytelen volt teljes�teni a l�ny utas�t�s�t, ugyanis a tan�r bel�pett a terembe.
- Minden rendben? – k�rdezte Maria.
- Nem – suttogta Emma �s k�zben Josh gy�ny�r� szemeire gondolt, melyet akkor pillantott meg, mikor v�gre felemelte a fej�t.


- H�t te hov� m�sz? – k�rdezte Bill, aki �pp akkor j�tt le a l�pcs�n.
- Be kell szereznem p�r dolgot a bulira.
- Egyed�l m�sz?
- Igen – mondta Tom, majd be is csapta maga m�g�tt az ajt�t.
Bill m�g n�h�ny m�sodpercig arra a pontra meredt, ahol Tom t�vozott, majd elindult vissza. Nagyon nem tetszett neki az „�j” Tom, aki �jra olyan volt, mint a r�gi. Az a vag�ny, csajoz�s, szabad, Emma-mentes Tom.
Bill csak akkor kapta fel a fej�t, mikor �ssze�tk�z�tt Graciel�val a folyos�n.
- Szia, Bill.
- Szia. H�t te?
- Csak Georgn�l voltam. Valamit elnyomkodtam a telefonomon �s � megcsin�lta nekem. H�t nem aranyos?
- Nem! – v�gta r� Bill, majd testv�r�t kiker�lve ment be Georg szob�j�ba.
- Mondtuk neked, hogy hagyd b�k�n Graciel�t?
- �hh… Igen. De Mi…
- �s te b�k�n hagyod?
- H�, � j�tt a szob�mba, hogy seg�tsek neki!
- El kellett volna k�ldened!
- Te bolond vagy!
- Te is az vagy!
- Bejezz�k ezt be!
- Neked kell befejezned. Nem akarom, hogy a h�gommal j�rj!
- �gysem fogok. � t�l sz�p, t�l j�l n�z ki, t�l magasok az elv�r�sai. Azt hiszed, hogy majd pont �n kellek neki? Semmi es�lyem n�la.
- M�r mi�rt ne lehetne? – Bill idegesen r�zta meg a fej�t. – Vagyis j�l mondod! Semmi es�lyed n�la. �s ehhez tartsd magad! – azzal kiviharzott a szob�b�l.
Georg csak mosolygott rajta.


Josh a nap h�tral�v� idej�ben sem hagyott fel azzal, hogy besz�lgessen Emm�val. Azonban a l�ny sikeresen elker�lte �t �s minden sz�netben Mari�val indult el valahov�. Vagy a b�f�be, vagy Maria egyik bar�tj�hoz, vagy b�rhova, ahol nincs ott Josh Black.
Hazafel� menet gyorsan �sszepakoltak, majd siettek is a kocsihoz. A kocsiban �lve v�rt�k meg a K�lyk�t.
- �h, sziasztok! Siettem, ahogy tudtam.
- Indul�s! – ki�ltott fel Emma, mikor megl�tta Josht. Maria gyorsan elindult.
- Tom azt mondta, hogy �rtem j�n, de ut�na felh�vott, hogy m�s dolga van.
- Mif�le m�s dolga? – bukott ki Emm�b�l a k�rd�s.
- Bulit szervez Valeri�nak.
- �h, t�nyleg, m�r csak k�t nap �s hazamegy. Majd k�ld�k neki vir�got. Nem akarok bemenni, nehogy ott legyenek…
Emma akkor harapta el a mondatot, mikor Maria lef�kezett a Kaulitz h�z el�tt.
- H�t, akkor, sziasztok.
- Szia! - k�sz�nt Maria. Emma csak tett egy apr� mozdulatot a fej�vel. K�zben v�gig a h�zat figyelte.
- Menj�nk haza – s�hajtott v�g�l. Hiszen neki m�r nem ez az otthona.