Majd kimentem a szobából. Beszálltam a liftbe, de a liftben összefutottam valakivel�

Az a valaki nem más, mint Pete volt.

-Sya. � én

-Sya. � Pete, aki elég furán nézett rám

-Valami baj van? � én

-Nem nincs. Most végeztél a menedzserednél? � Pete

-Ja, már értem. Nem, csak tegnap elmentünk vacsizni és a kelleténél többet ittunk. És ott aludtam nála. � én

-Értem. � Pete

-A duettről még nem döntöttem, de igyekszem minél hamarább eldönteni. � én

-Jól van. Akkor megyek is. � Pete

-Ok. Cia. � én

-Sya. � Pete

Majd lelifteztem a szobámba. Mikor leértem bementem és átöltöztem. Mikor végeztem elmentem egyet sétálni. Találtam a közelben egy parkot. Bementem és sétálgattam. A parkban mindenhol kisgyerekek szaladgáltak. A sok kisgyerkőc láttán eszembe jutott, hogy nekem is lehetne. Leültem egy padra, és csak néztem, ahogy két kisgyerek egymással játszanak. Kicsivel később vissza indultam a hotelba. A hotel felé elkezdtem gondolkozni a duettről. Úgy döntöttem elvállalom. Mikor visszaértem a hotelba egyenesen Krisz szobájába mentem. Mikor oda értem bekopogtam.

Hamar ki is nyitotta. Mikor kinyitotta az ajtót, még mindig úgy volt, ahogy reggel, szal egy boxerben.

-Sya. Még fel sem öltöztél? � én

-Hi. Még nem, de miért jöttél? � Krisz

-Csak azért jöttem, hogy elmondjam, gondolkoztam a duettről. � én

-És, hogy döntöttél? � Krisz

-Elvállalom. � én

-Rendben, majd beszélek Pete-vel az időpontról, és ha meg lesz, majd szólok. � Krisz

-Oké. � én

-Nem jössz be? � Krisz

-Nem, kösz. Most inkább megyek. Sya. � én

-Hello. � Krisz

Majd becsukta az ajtót. Én lementem a szobámba. A szobám felé menet szembe találkoztam egy ismerőssel, méghozzá Fabi-val.

-Nyky? Hát te meg? � Fabi

-Én a turnénk miatt vagyok itt, de te mit keresel itt? � én

-Itt koncizunk 2 nap múlva. � Fabi

-Értem. Na jó megyek, mielőtt szembe nem jön egy nem kívánatos személy. � én

-Ha Jo-ra gondolsz, akkor elkéstél. � Fabi

-Ezt, hogy érted? � én

-Úgy, hogy ott jön. � Fabi, és a hátam mögé mutat. Hirtelen hátra fordultam és tényleg ő jött.

-Na jó én megyek is. Sya. � én

-Szia. � Fabi

Majd elindultam. Félúton találkoztam Jo-val.

-Szia Nyky! � Jo

De én nem válaszoltam csak mentem tovább. Furcsálltam a dolgot, hisz nem számítottam rá, hogy köszöni fog nekem a történtek után. És a köszönése is olyan volt, mintha nem történt volna semmi sem. Mikor elértem a szobámhoz, kinyitottam az ajtót, majd bementem. De mielőtt bementem volna, még egy utolsó pillantást vetettem Jo-ra, aki ott áll a folyóson és nézett utánam.

Majd bementem a szobába. Ezt a viselkedését egyáltalán nem értettem, de nem nagyon érdekel, vagyis igen, mivel még nem tudtam elfelejteni őt. Pedig már lassan két hét telt el az óta.

Úgy döntöttem, hogy elmegyek kiszelőztetni a fejem, mivel felzaklatott ez az egész ügy. Séta közben gondolkoztam, és nagyon úgy éreztem, hogy a sors mindig összehoz engem és Jo-t valahogy.

Már elég késő lehetet, mikor visszaindultam a hotelbe. Kb. este fél 11 volt. De fél úton a hotelhez elkezdett szakadni az eső. Engem nem nagyon zavart csak mentem tovább. Mikor oda értem a hotelhez a szobám felé vettem az irányt. Mikor felértem a szobámhoz újra szembe találkoztam Jo-val. Amint észre vette, hogy csurom víz vagyok, oda jött hozzám.

-Nyky jól vagy? � Jo

De én nem válaszoltam. De hirtelen elkezdte forogni körülöttem minden és ennek az lett a következménye, hogy elájultam. Mielőtt a földre estem volna Jo elkapott.

Majd felvett a karjaiba és bevitt a szobájába, ami pont az enyémmel szemben volt. Szal bevitt és lerakott az ágyára, majd levette rólam a vizes cuccaimat, így csak fehérnemű volt csak rajtam. Majd jól betakargatott. Én persze nyugodtan szunyáltam és nem foglalkoztam semmivel. Eközben Jo egy pusyt nyomott a hideg arcomra, majd a szobában lévő kanapéra lefeküdt és elaludt�