A leg…

�

-Szija Dr�ga! – k�sz�nt bele boldogan Beino.

-Szija! Hogy vagy?

-Nagyon j�l! K�szi, �s te? – mondta f�lig �r� sz�jjal.

-H�t �n is! – mondtam.

-Ezt kicsit meggy�z�bben is mondhattad volna. Valami baj van?

-Dehogyis! Minden a legnagyobb rendben van. T�nyleg.

-Helyes! �s hogy fogod kib�rni?

-Mit? Ja, a holnapot? Nem tudom. Voltunk m�r t�bb napot is t�vol egym�st�l.

-Nem arra gondoltam… - kapott a sz�ja el�.

-Akkor mire?

-Semmire, h�lyes�geket besz�lek.

-Beino!

-H�t csak a turn�ra. Nem v�letlen mennek most pr�b�lni. Tom nem mondta?

-Ezt valahogy elfelejtette. – kerekedtek ki a szemeim. – Mir�l is van pontosan sz�?

-�n t�nyleg nem akarok… Na j�. Csak annyi, hogy n�gy nap m�lva indulnak turn�ra, Olaszorsz�g, Spanyolorsz�g, Portug�lia stb. Nem tudom pontosan. De furcsa, hogy nem eml�tette.

-Nekem is! �s te holnap m�sz a st�di�ba? Mert ezt siker�lt elmondania, de k�z�lte, hogy nem akarja, hogy menjek.

-Nyugi, Bill nekem is mondta, hogy nem szeretn�. Sz�val igazat mondott.

-Szerencs�je.

-Akkor most megint �sszevesztek?

-Nem! Valahogy m�shogy fogom vele tudatni a dolgokat. Csak m�g nem tudom, hogy!

-Az�rt ne legy�l t�l durva.

-Annyira ne f�ltsd m�r! – nevettem el magam.

-Nem f�ltem �n! – k�rte ki mag�nak.

-Akkor j�! – mosolyogtam. – Ezek a j�madarak besz�lgetnek m�g?

-�gy hallom igen. De te merre vagy, hogy nem l�tod?

-Kij�ttem a szob�b�l, mondta, hogy egyed�l szeret lenni, amikor Billel besz�lget.

-Ohh, �rtem. Bill is ezt mondta. De az�rt �n annyira t�vol nem mentem t�le. Ahogy leteszik, egyb�l megrohamozom. – nevetett fel.

-Milyen romantikus! – nevettem.

-Dr�ga, nem baj ha megyek? Mert �gy hallom, hogy v�geztek. – mosolygott. – Holnapt�l �gyis szabadok lesz�nk!

-Szabadok… persze, nem baj! Majd besz�l�nk. J� legy�l!

-Rendben, szija! – elk�sz�nt majd lerakta.

�

M�g �ltem egy kicsit a f�ld�n, gondolkodtam. Mi�rt nem mondta, hogy elmennek turn�ra? Mi�rt nem tud m�g most sem �szinte lenni? Ezen agyaltam, azt�n valaki bekopogott.

�

-Bej�hetek? – k�rdezte Tom.

-Persze.

-Mi�rt �lsz a f�ld�n? Nem j�ssz vissza?

-De mindj�rt megyek.

-Valami baj van? – k�rdezte. Most mondjam, hogy tudok r�la, hogy elmennek? Vagy ink�bb v�rjam meg, hogy mikor mondja el? Kicsi haboz�s ut�n v�laszoltam…

-Nincs semmi! Gyer�nk be. – mosolyogtam r� majd elindultunk be a szob�ba.

-Na mit csin�ljunk kicsi? – k�rdezte miut�n befek�dt az �gyamba. �n meg �lltam el�tte.

-Nem is tudom! Tal�n j�tszunk k�rdezz-feleleket? – vetettem fel az �tletet. Els�re gyerekesnek hangzik, de majd megl�tjuk ki nevet a v�g�n.

-K�rdezz felelek? – v�gott h�lye fejet.

-Hidd el j� lesz.

-Akkor ink�bb felelsz vagy mersz. Ha m�r az ilyen h�lye j�t�kokr�l van sz�. – r�ngatta meg a v�ll�t.

-Rendben. – �r�ltem a fejemnek. Beugrottam az �gyba �s szembe �ltem vele. – Felelsz vagy mersz?

-A-a! Csak �n kezdek. – nyalta meg a sz�ja sz�l�t. – Mersz vagy mersz?

-Ki�llok! – mondtam majd elkezdt�nk nevetni. – Felelek!

-Mi van? T�n csak nem f�lsz? – n�zett m�lyen a szemembe. Nagyon izgat� volt.

-F�lni? Ugyan m�r! Nem tudn�l olyat kital�lni, amit ne mern�k megcsin�lni.

-Fogadjunk? – hajolt k�zel.

-Ink�bb k�rdezz. – nevettem.

-De milyen vagy m�r. – r�zta a fej�t. – Sz�val k�rdezzek… jobb velem a szex, mint Michaellel VOLT?

-���… Merek!!! – v�ltoztattam meg a v�laszomat.

-Na! Nem csin�lunk ilyet. – „h�borodott fel”. – Most m�r v�laszolj.

-Mind a kett�t�kkel m�s volt. – n�ztem le a f�ldre. – Felelsz vagy mersz?

-Kifejten�d?

-Szeretn�d?

-Direkt csin�lod?

-Mit is? – j� kis besz�lget�s kezdete volt ez. Kezdett kicsit elege lenni, sz�val ink�bb nem h�ztam tov�bb az agy�t. – Nem lehet �sszehasonl�tani a kett�t. Vele sokkal k�s�bb t�rt�nt meg az els� �s � mindig olyan volt, hogy �reztem, hogy �n vagyok a legfontosabb.

-Mi? Mert n�lam nem?

-V�gig mondhatom? – csak b�lintott egyet �s folytattam is, miel�tt bepukkad. – Sz�val � az �gyba ilyen full odaad� volt, �rzelmes, tele volt szenved�llyel, stb.

-Nehogy el�lvezz m�r. – mondta buk�n.

-Le�lln�l? Te k�rdezted, am�gy is, t�ged nem is elemeztelek m�g ki. – kacsintottam r�.

-Akkor elkezdhetn�d. – tette karba a kez�t.

-Sz�val veled meg olyan vad az eg�sz. Persze Micel is voltak vadabb dolgok, de veled ez m�g vadabb �s m�g izgat�bb. Sz�val nem tudom… akkor az volt a j�, most viszont… - haraptam a sz�mba.

-Hu! Ez j� volt v�gig hallgatni. Sz�val Mic egy ny�pic �n meg a szexisten, a legkir�llyabb, a …

-Tom! – sz�ltam r�.

-Legizgat�bb… - sorolta m�g �s egyre jobban k�zeledett fel�m. – A leg…

-A legbek�pzeltebb, a legnagyobb arc�…

-A legjobban kavar�… - harapott finoman az als� ajkamba… - A jelenleg legjobban felizgult pasi… - nyalta meg egy kicsit a fels� ajkamat.

-Igen? Akkor felelsz vagy mersz? – n�ztem r�.

-Szeretkezek! – d�nt�tt h�tra �s r�m m�szott.

�

V�gigcs�kolta sz�p lassan az eg�sz nyakamat, majd egyre csak lejjebb cs�szott… lass�, de ann�l hat�rozottabb volt minden egyes mozdulata, puszija, cs�kja… mintha Micre akarna hajazni. Mindenesetre nagyon j�l esett minden, amit csin�lt. Azt�n „v�gre” j�tt az igazi Tom. Amikor a l�nyegre t�rt�nk egyre gyorsabb lett, egyre csak vadabb. T�ltett az eddigi �sszes alkalmon.

A v�g�n mind a ketten tiszta vizesek voltunk. Alig kaptunk leveg�t. Tom led�lt oldalra �s �gy f�jta ki mag�t.

�

-�n nem tudom, hogy mit csin�lt�l, de ez… - kapkodtam a leveg��rt. Hirtelen f�l�m hajolt �s lekapott.

-K�t emberen m�lik mindig. – mondta majd felpattant.

-Hova m�sz?

-Letusolunk, nem? – mosolygott r�m.

-H�t persze. Kb. mindj�rt meghalok, de rohanjunk letusolni. – nevett�nk, azt�n t�nyleg letusoltunk.

�

�t perc alatt siker�lt az eg�szet lerendezni. Mind a ketten elf�radtunk, sz�val nem sokat kellett ringatni egym�st.

�

-J��jt sz�vem! – puszilta meg a homlokomat, �tkarolt �s elaludtunk.

K�zben Beino�kn�l m�g folyt az �let.

�

-K�sz vagy m�r? – nyavalygott Beino Billre, aki m�r vagy f�l �r�ja a f�rd�ben volt.

-Mindj�rt! – sz�lt ki a f�rd�b�l.

-Mivan? Terhes vagy? – ment be a f�rd�be Beino.

-Mi??? – kerekedett ki Bill szeme.

-H�t olyan sok�ig bent vagy. T�n csak nem tesztet csin�lsz? – r�h�g�tt.

-Haaaaa! – lep�d�tt meg. – Ez�rt m�g elkaplak. – kezdte el kergetni szeg�ny l�nyt. Eg�szen az �gyig jutottak. Bill finoman lel�kte Beinot az �gyra �s f�l� hajolt.

-Most j�n a b�ntet�s? – mosolygott az �nekesre.

-Persze, agyonra foglak cs�kolni. – kapta le Beinot.

-Huu, ez azt�n a b�ntet�s sz�vem. – mondta k�t puszi k�z�tt.

�

Sz�pen lassan cs�kolt�l egym�st, majd leker�lt szinte az �sszes ruha. Simogatt�k egym�st, ahol csak �rt�k. Mind a kettej�ket f�t�tte a v�gy, hogy v�gre, els� alkalommal egy�tt lehessenek… egy „kicsit” m�lyebben is.

�

-V�rj! – hagyta abba Bill.

-Mi a baj? Nem akarod?

-Nem arr�l van sz�. Nagyon is akarom, semmit nem akarok jobban, csak…

-Csak? Mi a baj?

-Szeretlek! – hajolt k�zel Beinohoz.

-�n is szeretlek! – pirult el. – Ha nem akarod m�g, akkor nem baj. – mondta, majd elnevette mag�t.

-Min nevetsz?

-Csak milyen furcsa. Ez pont ford�tva szokott lenni, a pasik szokt�l ezt mondani.

-Igaz! – nevetett Bill is. - De tudd, hogy nem veled van a baj, t�nyleg.

-Akkor mi a baj? Sz�z vagy m�g? M�r bocs, ha t�l szem�lyes…

-T�l szem�lyes? A bar�tn�m vagy, akit nagyon szeretek. Nincs el�tted titkom. – mondta majd belegondolt – Na j�, tal�n van. De ha elmondan�m, meg k�ne hogy �ljelek. – po�nkodott.

-Nagyon kedves vagy! – nevetett Beino.

-Nem vagyok m�r sz�z. A banda el�tt volt egy komoly kapcsolatom �s akkor t�rt�nt meg az els�. Nincs is rossz eml�kem, nem arr�l van sz�.

-Az�rt ne mes�ld el l�gyszi, hogy milyen volt… - v�gott fancsali k�pet Beino.

-Dehogy! �n nem vagyok Tom. – mondta b�szk�n.

-Helyes. – mosolygott. – Akkor alv�s?

-Nagyon haragszol?

-R�d? Ugyan m�r! Nem lehet! – cs�kolta meg Billt.

�

Egym�shoz b�jtak, majd sz�p lassan elaludtak.

�

M�snap d�lut�n nagy ordib�l�sra keltem.

�

-Basszameg! Elaludtunk! – ugrott ki Tom az �gyb�l.

-Akkor nem t�k mindegy m�r? Fek�dj vissza. – d�nny�gtem.

-Nem hiszem el, hogy megint Billnek lesz igaza. – mondta �s kirohant a f�rd�be…