98. r�sz.


"Nem az az igazi f�jdalom, mit�l k�nnyes lesz a szem, hanem amit magunkban hordozunk, titokban, csendesen..."



Emma, mint mindig, most is a szob�j�ban �lt �s az el�tte �ll� ajt�t b�multa. Hihetetlennek t�nhet, hogy m�g mindig nem unta meg, de az ajt� b�mul�sa csak l�tszat volt. K�zben gondolkozott. Az �desapj�n, a kegyetlen anyj�n �s a t�bbieken. Tudta, hogy Tom�k ma j�nnek haza �s nagyon j�l tudta azt is, hogy a turn�nak egy�ltal�n nincs semmif�le sz�nete. Tudta, hogy Tom az�rt j�n haza, hogy vele legyen. Ez rendben is lett volna, azonban Emma nem akart Tommal lenni. Nem Tommal volt baj, hanem a t�rsas�ggal. N�ha- n�ha esz�be jutott, hogy milyen j� lenne elmenni �s itt hagyni a t�bbieket, hogy egyed�l maradhasson v�gre. Azonban ezt a gondolatot hamar elvetette, hiszen tudta, hogy nem lenne k�pes elszakadni t�l�k. M�g ha nem is akar vel�k lenni eg�sz nap, de megnyugtat� volt a tudat, hogy itt vannak a h�zban. Tal�n a megszok�s… Ezt nem tudta eld�nteni.
Emma elmosolyodott, azonban ekkor kopogtak az ajt�n.
- Tess�k – sz�lt ki Emma, b�r nagyon j�l tudta, hogy ki az. Tudta, hogy Tom fog bej�nni, hiszen hallotta lentr�l, mikor meg�rkeztek. Eld�nt�tte, hogy mikor Tom bel�p, � majd hatalmas mosollyal fogadja. �gy is tett.
- Szia! – l�pett be �vatosan a szob�ba Tom. Emma sejtette, hogy kicsit f�l, hiszen nem tudja, hogy mire sz�m�that.
- Szia! – mosolyodott el Emma, majd fel�llt �s Tom nyak�ba ugrott. Tom nagyon meglep�d�tt, de h�t �ppen ez volt a c�l. Emma ugyanis eltervezte, hogy �gy tesz majd, mintha m�r sokkal jobban lenne. �gy el�rheti, hogy Tom�k hamarabb visszamenjenek.
- Nem is sz�m�tottam r�, hogy ma ennyire j� kedved lesz – mondta mosolyogva Tom, mikor elengedt�k egym�st.
- Sokkal jobban �rzem magam – k�z�lte hatalmas �lmosollyal Emma.
- Tal�n az�rt, mert itthon vagyok? – k�rdezte Tom. Emma elgondolkodott egy pillanatra. Ha nemmel felel, akkor megs�rtheti Tomot, de ha meg igennek, akkor Tom biztos, hogy egyhamar nem megy el.
- H�t, tudod… Nem akarlak megs�rteni, de m�r el�g j�l �rzem magam.
- Sz�val nem miattam.
- Te csak a plusz volt�l – k�z�lte mosolyogva Emma.
- A l�nyeg, hogy j�l vagy.
Emma nem felelt semmit, csak �jra Tom nyak�ba vetette mag�t.


M�snap Emma m�r nem tudott annyira boldognak mutatkozni, mint el�z� nap. Lehajtott fejjel s�t�lt le a konyh�ba, ahol a t�bbiek m�r mind felsorakoztak.
- J� reggelt! – Tom cs�kot nyomott Emma sz�j�ra.
- J� reggelt! – k�sz�nt Emma.
- Hogy �rzed magad? – k�rdezte Tom, mik�zben gyorsan k�v�t rakott Emma el�, �s ut�na m�r sietett is a reggeli�rt. Emm�t nagyon ideges�tette, hogy Tom �gy ugr�l k�r�l�tte �s ezt m�g a h�l�ja sem tudta csillap�tani.
- Ma van a h�rom h�napos �vfordul�ja a papa hal�l�nak… - mondta Emma. – De semmi baj. J�l vagyok.
- Biztos? – k�rdezte Tom, mik�zben lerakta el� a reggelit. A t�bbiek is v�rakoz�an n�ztek a l�nyra. Emma a szeme sark�b�l a t�bbiekre pillantott.
- Persze. M�r kezdem magam t�ltenni a t�rt�nteken. Vagy legal�bbis jobban viselem.
- T�nyleg? Minek a hat�s�ra? – k�rdezte gyanakv�an Graciela.
- Csak bizonyos inform�ci�k miatt…
- Mif�le inform�ci�k? – k�rdezte Valeria.
- Tal�n megtudt�l valamit az �gyr�l? Tudod, hogy ki �lte…? – Tom gyorsan elharapta a mondat v�g�t, de Emma nem is t�r�d�tt vele. Egy pillanatra megr�m�lt, de azt�n �sszeszedte mag�t.
- Nem, arr�l nem tudok semmit – hazudta. – Az inform�ci�k alatt a bar�tokra �s a t�mogat�kra gondoltam… - Emma mosolyt er�ltetett az arc�ra �s eltolta maga el�l a k�v�t. – �n nem is k�v�zom…


Este Emma megv�rta, m�g Tom elalszik, majd kilopakodott a szob�b�l. Szerencs�re Tom hamar elaludt. M�g mindig nem pihente ki a turn� f�radalmait.
Emma lassan, l�bujjhegyen settenkedett �t Bill szob�j�ba. Ma este t�nyleg nagy szerencs�je volt, mert Valeria hazavitte a hasf�j�s K�lyk�t, �gy most � sem zavart.
- Szia… - l�pett be �vatosan a szob�ba Emma.
- Szia… - k�sz�nt meglepetten Bill. A fi� �ppen valamilyen pap�rokat n�zegetett.
- Ugye nem zavarok?
- Nem, dehogy! Gyere be! – intett Bill, majd gyorsan elpakolta a pap�rokat, hogy Emma le tudjon �lni.
- Mit csin�lsz?
- Csak dalsz�vegeket olvasok meg p�r rajong�i levelet.
- Az j� lehet…
- Kell a biztat�s. De te hogy-hogy itt vagy? �sszeveszt�l Tommal vagy valami baj van?
- Nem. Tom m�r alszik. Csak besz�lgetni akartam valakivel. �s erre ki lenne alkalmasabb ember, mint az �n legjobb bar�tom – mondta Emma �s lefek�dt Bill mell�. A fi� �tkarolta.
- Azt hittem, hogy Valeria a legjobb bar�tod.
- � a l�ny legjobb bar�tom, te meg a fi� – mondta Emma �s most �szint�n elmosolyodott. – Tudod… annyira hi�nyzik a r�gi leveles id�szakunk. Akkor mindent megbesz�lt�nk egym�ssal – suttogta Emma �s m�g jobban Billhez b�jt. �rezte, hogy a k�nnyek cs�pni kezdt�k a szem�t. – J� p�ros voltunk. Mindig a legjobb tan�csokat adtuk egym�snak. Mintha kital�ltuk volna a m�sik gondolatait.
Emma szem�t egyre jobban cs�pt�k azok a bizonyos k�nnyek, ez�rt gyorsan �sszeszedte mag�t. Nem s�rni j�tt, hanem meggy�zni Billt, hogy menjenek vissza a turn�ra.
- T�nyleg j�k voltunk… - mondta halkan Bill. – Kicsit elhanyagoltuk egym�st mostan�ban. De neked ott volt Tom, nekem meg Valeria.
- Igazad van….
Ezut�n hallgattak. J� n�h�ny percig m�ly csend �lt a szob�ra, melyet Emma t�rt meg.
- Tudod… Igaz�b�l az�rt j�ttem, mert besz�lni akarok veled a turn�r�l.
- A turn�r�l?
- Igen… Nem tartom j� �tletnek azt, hogy megszak�tott�tok csak miattam.
- Nem miattad…
- Ugyan m�r Bill… Nagyon j�l tudom, hogy mi a helyzet. De l�thatj�tok, hogy �n j�l vagyok, a turn� fel�nek pedig n�h�ny h�t m�lva hamarosan v�ge lett volna. V�rhattatok volna addig. Tudod, nem akartam Tomnak mondani, mert nem akartam megs�rteni, �s � am�gy is azt hitte volna, hogy csak az�rt mondom, hogy megszabaduljak t�le, de ez nem �gy van. A rajong�k �s a ti �rdeketekben mondom, hogy menjetek vissza �s ne szak�ts�tok meg miattam az eg�sz turn�t.


N�h�ny h�ttel k�s�bb….


Emma v�g�l is el�rte, hogy a fi�k m�snap visszamenjenek, �s ez nagy megk�nnyebb�l�ssel t�lt�tte el. Nagyon �r�lt, hogy p�r h�tig egyed�l lehet. Azonban n�h�ny nappal k�s�bb, mikor felh�vt�k, hogy �tmehetne �s �sszepakolhatn� az apja ruh�it �s szem�lyes dolgait, m�r nem volt ennyire megk�nnyebb�lt. Nem �rzett mag�ban ennyi er�t. Nem akart visszamenni abba a h�zba, nem akarta meg�rinteni az �desapja ruh�it, ez�rt ink�bb Ana- Mari�t k�rte meg erre.
Ezut�n zokogva lecsapta a telefont �s beszaladt a f�rd�be. �jra megtette, de most nem megk�nnyebb�l�sk�nt, hanem b�ntet�sk�nt �lte meg. R� kellett d�bbennie, hogy a t�bbieknek igaza van: val�ban depresszi�s.


Imm�r h�rom h�ttel k�s�bb j�runk. Emma kez�n m�r begy�gyult a seb, �s szerencs�re Tom ezt senkivel sem ellen�riztette. Az�ta nem tette meg t�bbsz�r, pedig sz�mtalanszor pr�b�lkozott vele. De v�g�l m�gsem tette meg.
Most kez�t t�rdelve �lt az �gy sz�l�n. Ma volt v�ge a turn� fel�nek, �gy a fi�k majd csak tavasszal folytatj�k. A ny�r sz�p lassan elm�lt. A korai id�pont ellen�re ism�t hamar s�t�tedett. Emma �r�lt a h�v�s id�nek, hiszen �gy v�gre felvehette a hossz� ujj� pul�vereket �s nem kellett csukl�p�nttal takarnia a m�g kiss� l�that� forrad�sokat a kez�n.

Emm�nak be kellett l�tnia, hogy most m�r nem tud �gy tenni, mintha �r�lne Tom �rkez�s�nek. Most nem ugrott a nyak�ba, nem cs�kolta meg reggel, nem mosolygott �s egy�ltal�n nem is t�r�d�tt a t�bbiekkel. Tom persze nagyon igyekezett �s Emma minden k�v�ns�g�t leste. Vagyis ink�bb csak leste volna, ugyanis Emm�nak nem voltak k�v�ns�gai. Ez�rt Tom pr�b�lt neki csin�lni n�h�nyat �s felhozta a l�nynak a reggelij�t, felaj�nlotta, hogy elviszi v�s�rolni, k�z�s programokat szervezett, de ezeket Emma sorra lemondta.
Tom k�ts�gbeesett volt, Emma viszont nem t�r�d�tt vele. Nem tudott vele t�r�dni. Tom v�g�l �gy d�nt�tt, hogy �sszeh�vja a l�nyokat, hogy seg�tsenek neki.
- Mi a baj? – k�rdezte Maria.
- Mi a baj? – h�zta fel a szem�ld�k�t Tom.
- J�- j�. Akkor miben seg�thet�nk?
- Mondj�tok meg, hogy mit tegyek, mert �n m�r nem tudom. Mit tudn�k tenni, hogy Emm�nak jobb legyen.
- Szerintem vidd el innen egy kicsit.
- Ez j� �tlet – mondta Graciela.
- Vigyem el? De h�t hov�? – k�rdezte Tom.
- Mindegy, csak el innen. Vidd el egy utaz�sra – v�laszolt a v�r�s haj� l�ny.
- Egy utaz�s… Ez j� �tlet… Legal�bb kiszakadhatna innen egy kicsit – b�lintott Tom. – De hov�?
- Vidd P�rizsba. P�rizs gy�ny�r� �s igazi szerelmes v�ros.
- Rendben. P�rizs. Ok�. Akkor megyek �s foglaltatok jegyet… - Tom kapkodva elindult, de azt�n visszafordult. – De mikorra foglaltassam?
- K�t h�t m�lva lesz Emma 20. sz�let�snapja. Szerintem valamikor ut�na. Lehetne sz�linapi aj�nd�k – javasolta Graciela.
- Mondtam m�r, hogy im�dlak titeket? – mosolyodott el Tom, azt�n kiment. Rem�nnyel a sz�v�ben hagyta el a szob�t. Rem�lte, hogy most m�r minden j�ra fordul.