„Minden �j probl�ma mag�val hoz egy m�g nagyobb aj�nd�kot, amely gazdag�thatja �let�nket.”



Tom mosolyogva fordult jobb oldal�ra, hogy �t�lelhesse Emm�t. Nagyon boldog volt, �s rem�lte, hogy n�h�ny perc m�lva Emma is az lesz, miut�n k�z�lte vele, hogy ma indulnak P�rizsba. Azonban karjait csak az �res p�rn�ra tudta r�tenni. Erre r�gt�n kinyitotta a szem�t �s k�rben�zett. A szoba �res volt.
- Emma? Emma? Hol vagy sz�vem?
A raszt�s m�lyet s�hajtott �s lejjebb cs�szott az �gyban, hogy fel�llhasson. Azonban a mozdulatsor k�zben megakadt �s elmosolyodott. Az �jjeliszekr�nyen egy feh�r bor�t�k �llt neki c�mezve. Tom r�gt�n levette a bor�t�kot �s kibontotta. A mosoly fokozatosan olvadni kezdett az arc�r�l olvas�s k�zben.

„Sajn�lom Tom, de ezt �gy nem folytathatjuk tov�bb. Ezt te is nagyon j�l tudod. Nem akarom t�lmagyar�zni a dolgokat, te is tudod, hogy mi a helyzet. �ppen ez�rt szedtem �ssze a dolgaimat, �s utaztam el innen. Nem �rulom el, hogy hov� mentem, ne is keress. Mindenkinek �gy lesz a legjobb. „

Emma egy hatalmas lak�sban �lt, annak is a k�zep�n, ami m�g zavar�bb volt. K�nyelmetlen�l �rezte mag�t, de ez annyira nem is �rdekelte a nyomaszt� f�radts�g mellett. N�h�ny m�sodperc n�zel�d�s ut�n James l�pett ki az egyik helyis�gb�l, k�t poh�rral a kez�ben. M�g mindig olyan j�k�p� volt, mint annak idej�n, de el�ny�re v�lt, hogy arca m�r nem t�kr�z�tt m�rhetetlen komolys�got. Magas volt, izmos, mark�ns arc�, barna haj� �s barna szem�. Olyan volt, mintha valamelyik men� magazinb�l l�pett volna ki.
- Tess�k. Idd meg. Ett�l megnyugszol.
- Alkohol? – k�rdezte Emma.
- Dehogy! Minek n�zel te engem? – csattant fel James, b�r k�zben v�gig mosolygott. – Ez valami nyugtat� tea. Any�m szokta inni, �s nekem is k�ld�tt bel�le.
- Oh, rendben. K�sz�n�m.
Emma elkezdte kortyolgatni a te�t, de James nem b�rta sok�ig sz� n�lk�l.
- Sz�val?
- Sz�val?
- Mi t�rt�nt?
- Nem t�rt�nt semmi…
- �h, h�t persze! Elj�tt�l ide, P�rizsba, elhagytad azt a Tomot, de az�rt nem t�rt�nt semmi…
Emma hitetlenkedve n�zett Jamesre. Hihetetlennek tal�lta, hogy a fi� ennyire megv�ltozott. M�r egy�ltal�n nem t�nt annyira komolynak �s sznobnak, mint annak idej�n.
- Meghalt az ap�m… - mondta v�g�l Emma.
- Ezt tudom, �s nagyon sajn�lom…
- Viszont azt biztosan nem tudod, hogy meggyilkolt�k. �tl�tt�k a fej�t az�rt, mert az any�mnak semmilyen p�nz nem volt el�g �s v�g�l a pap�n k�veteltek mindent.
- Mi? – James d�bbenet�ben m�g a poharat is kiejtette a kez�b�l. Gyorsan lehajolt, hogy �sszeszedje a szil�nkokat, de k�zben v�gig Emm�ra n�zett. – �desap�d Solar miatt halt meg? De h�t � annyira kedves asszony volt, �s…
- James! Solar sosem volt kedves, csak akkor, ha �rdek�ben �llt. Ez�rt is im�dott t�ged annyira.
- H�t, igen. Ha rajta m�lik, m�r r�g h�zasok lenn�nk… - jegyezte meg James.
- Igen…
- De te Tomot v�lasztottad.
- Igen…
- Akit most elhagyt�l. Mi�rt?

Tom hitetlenkedve olvasta tov�bb a levelet. El�sz�r azt hitte, hogy ez csak egy vicc, de r� kellett d�bbennie, hogy ilyen dolgokkal kegyetlens�g lenne viccelni.

„Teljesen igazatok volt. Depresszi�s vagyok. �gy �reztem a h�zban, mintha be lenn�k z�rva. Tudom, hogy ti csak a legjobbat akart�tok nekem, de sz�momra minden terhes volt. El kellett mennem, hogy rendbe j�hessek, mert ott biztosan nem siker�lhet.”


- Sz�val depresszi�s vagy? De ezt honnan veszed, Emma? Hiszen term�szetes, hogy ennyire kiborult�l �desap�d hal�la ut�n, f�leg, hogy az any�d miatt volt az eg�sz. De ett�l m�g nem biztos, hogy depresszi�s vagy….
Emma nem v�laszolt, csak felh�zta pul�vere ujj�t. James d�bbenten n�zett Emm�ra, majd a sebre. Azt�n n�h�ny m�sodperc m�lva fel�llt, megfogta Emma kez�t �s let�rdelt el�.
- Szerz�nk seg�ts�get. Rendben?
- K�sz�n�m.
- Figyelj, Emma. Szeretn�m, ha itt maradn�l n�lam. Megn�ztem a h�zat, amit a nagyap�d hagyott r�d, de az a h�z hatalmas. Nem hiszem, hogy j�l �rezn�d magad ott egyed�l. F�leg nem most.
- K�sz�n�m. Annyira rendes vagy velem.
- Viszont szeretn�k veled teljesen �szinte lenni. Nem akarom, hogy m�r az elej�n hazugs�gok legyenek k�zt�nk. Sz�val… �n m�g mindig szeretlek t�ged.
- James…
- Viszont tudom, hogy te nem �rzel semmi ilyesmit ir�ntam, �s teljesen meg�rtem. Elfogadom, hogy te Tomot…
- Igen. Figyelj, James. Te mindig is fontos leszel sz�momra. Te volt�l az els� az �letemben, minden szempontb�l. Viszont Tom ak�rmilyen messze van, �n �r�kre szeretni fogom �t. Mindig is szerettem.

„Tudom, hogy most d�h�s vagy r�m, �s tal�n semmit sem �rtesz az eg�szb�l, de az id� majd seg�t meg�rtened. Hidd el, hogy ez nem miattad t�rt�nt. Szeretlek, �s mindig is szeretni foglak t�ged. Csakis t�ged, senki m�st.”


N�h�ny nappal k�s�bb….

Emma sajnos nem sokat aludt az �jjel. M�r napok �ta nem volt k�pes aludni. Folyton arra gondolt, hogy mi t�rt�nhet most a Kaulitz h�zban. Mit gondolnak most a t�bbiek, hogy �rzi mag�t Tom, �s vajon mit csin�lnak ebben a pillanatban. B�r igaz�b�l sejtette, hogy Tom d�h�s �s egy�ltal�n nem �rti a dolgokat, Bill val�sz�n�leg haragszik r�, ami�rt elment, Valeria tal�n meg�rti �t, Graciela szint�n d�h�s, de Billel ellent�tben � nem �rzi a lelke m�ly�n, hogy ez el�bb-ut�bb �gyis megt�rt�nt volna. Emma szerint Maria mindenkit v�gighallgat �s tan�csokat ad nekik, Gustav t�mogatja bar�tait, Georg pedig az utols� Emm�val t�lt�tt napokon gondolkodik, �s azon, hogy mi�rt nem vett�k �szre hamarabb, hogy a l�ny el akar menni.
�s val�ban! B�r hihetetlennek t�nik, de a t�bbiek t�nyleg hasonl�kat gondoltak. H�t, igen. T�l j�l ismert�k m�r egym�st.
Tom nem sokat besz�lt az elm�lt p�r napban, ha besz�lt is, akkor is csak Billel, de vele sem t�l sokat. A P�rizsba sz�l� jegyeket m�g aznap reggel kidobta a szemetesbe. Hihetetlennek t�nt, hogy pont akkor utazott el Emma, amikor Tom akarta �t elvinni egy mindent megment� utaz�sra. De m�r �gyis mindegy – gondolta Tom �s darabokra szaggatta a rep�l�jegyet. – Emma biztos, hogy egy nagyon t�voli orsz�gba ment �s nem P�rizsba. Tal�n Amerik�ba vagy egy eldugott helyre, hogy Tom biztosan ne tal�ljon r�.


- K�szen vagy? – nyitott be James Emma szob�j�ba. A l�ny m�g mindig nem szokta meg hatalmas szob�j�t. Az ajt� �s az �gy k�z�tt, melyen most �lt, legal�bb 10 m�ter t�vols�g volt. �gy a szob�t nem is szob�nak, hanem ink�bb kisebb lak�snak nevezte volna. Azonban a berendez�s sem volt utols�. Emma a kir�lyi jelz�t haszn�lta volna, de sz� szerint. Baldachinos �gy, v�r�s selyem, puha sz�nyeg �s hatalmas f�s�lk�d�asztal. N�ha �gy �rezte itt mag�t, mint Scarlett O’Hara, a Reth Butlerrel k�z�s otthonukban. Kiskor�ban legal�bb sz�zszor l�tta az Elf�jta a sz�l c�m� filmet, �gy �lvezte Scarlett szerep�t.
- Persze, indulhatunk – felelte Emma.
Ma d�lel�tt � �s James a v�rosba indultak, hogy vegyenek n�h�ny ruh�t a l�nynak, hiszen csak keveset hozott mag�val.
El�sz�r kocsival indultak el, majd a v�ros sz�l�n kisz�lltak �s ut�na gyalog indultak el a sok bolt k�z�tt. Emma �r�lt, hogy v�g�l elj�tt Jamesel, mert hossz� id� �ta most el�sz�r felejtett el mindent �s �rezte j�l mag�t. James nagyon sokat viccel�d�tt, b�r Emma ehhez m�g mindig nem tudott hozz�szokni. A fi� n�h�ny nappal ezel�tt elmondta neki, hogy apja r�hagyta a bank ir�ny�t�s�t, �s legal�bb egy �ve elk�lt�z�tt otthonr�l. Nagyon tetszik neki az �j �let, �s �gy sakkal szabadabbnak �rzi mag�t. Emma igaz�n �r�lt a v�ltoz�snak, mert sokkal jobban tetszett neki az �j James, mint a r�gi.
A v�ros m�sik v�g�n m�r v�rta �ket a kocsi, amely hazasz�ll�tja �ket. Emma �s James csomagokkal megpakolva �rtek �tjuk v�g�re. M�r d�lut�n volt mire v�geztek �s mindketten hihetetlen�l elf�radtak. Emma sem mosolygott m�r annyit a f�radts�g miatt, de az�rt szeme m�g mindig csillogott. A hazafel� vezet� �ton nem sz�ltak egym�shoz, csak h�trahajtott fejjel t�rt�k, ahogy a kocsi r�zk�dik alattuk.
- Elf�radtam – mondta Emma mikor m�r a h�z el�tt voltak. Kez�be vett n�h�ny szatyrot, majd elindult.
- �n is – mondta James �s k�vette Emm�t. Mikor m�r az �sszes szatyrot behordt�k, Emma led�lt a kanap�ra �s hallgatta saj�t, egyenletes szuszog�s�t.
- Elmegyek lezuhanyozni. Ha sz�ks�ged van valamire, sz�lj.
- �n is elmegyek zuhanyozni, csak… - Emma hirtelen fel�lt. – csak…
- J�l vagy?
- Nem! – mondta Emma, majd hirtelen fel�llt, f�lrel�kte Jamest az �tj�b�l �s kiszaladt a f�rd�be.
- Rosszul vagy? – kopogott be James a f�rd�be. Emma azonban v�laszk�ppen csak furcsa hangokat hallatott. – Seg�thetek valamiben? – pr�b�lkozott tov�bb a fi�, de v�laszk�nt �jabb furcsa hangok j�ttek. James feladta �s megv�rta, am�g Emma kij�n. Ez n�h�ny m�sodperc m�lva meg is t�rt�nt.
- M�r j�l vagyok – mondta a l�ny. – Nem kellett volna megennem azt a nagy t�l spagettit. �h… spagetti… - fintorgott Emma mik�zben has�t simogatta. – Ut�lom a spagettit. Soha t�bb� nem eszek…
- Ne h�vjak orvost?
- Nem, k�sz�n�m. J�l vagyok. Csak egy kis gyomorront�s – nyugtatta meg Emma. – Megyek zuhanyozni.
Emma ezzel el is hessegette a zavar� gondolatokat mag�t�l. Azonban m�snap reggel, mikor megitta a kaka�j�t �jra a f�rd�be szaladt. James agg�dni kezdett, de Emma nem engedte neki, hogy orvost h�vjon. Meg�g�rte, hogy ma eg�sz nap pihenni fog, James pedig nyugodtan menjen el dolgozni. A fi� v�g�l beadta a derek�t �s elment. Emma egyre idegesebb volt. Nagyon rem�lte, hogy ez t�nyleg csak egy egyszer� gyomorront�s. V�g�l �gy d�nt�tt, hogy lemegy a gy�gyszert�rba, �s k�t dolgot vesz mag�nak. Az egyik egy gyomorront�s elleni gy�gyszer volt, a m�sik pedig egy terhess�gi teszt. Mikor haza�rt, a gy�gyszert bevette, a tesztet pedig az �jjeliszekr�ny�re helyezte. V�g�l �gy d�nt�tt, hogy f�z valamit Jamesnek, mire a fi� haza�rt, b�r ez nem volt t�l j� �tlet, mert k�zben folyton megsz�d�lt. Emm�t egyre jobban ker�lgette a h�nyinger, de pr�b�lta mag�t tartani. Gyomra folyamatosan g�rcsben volt az idegess�gt�l, keze pedig remegett, mikor a t�szt�t a v�zbe �nt�tte. Nem akart a legrosszabbra gondolni, de sajnos nem tudta elfelejteni, hogy mikor utolj�ra volt Tommal egyik�k sem volt biztos a d�tumban. Nem akarta elhinni, hogy ennyire buta volt. Mi�rt kellett annyira kapkodnia? Ha az �vszer t�nyleg lej�rt, akkor nagy val�sz�n�s�ggel kiszakadt. Ha pedig kiszakadt…akkor…
- Nem, nem, nem, nem! – suttogta maga el� Emma. – Nem lehet, hogy pont most. Nem t�rt�nhet velem ilyesmi.
Emma lesz�rte a t�szt�t, majd �gy d�nt�tt, hogy le�l egy kicsit. Elege van ebb�l a napb�l. M�r �ppen elindult az asztal fel�, mikor hirtelen ir�nyt v�ltott �s a f�rd�be szaladt. N�h�ny perc m�lva kij�tt �s az �jjeliszekr�nyre n�zett. Ott volt a kis doboz, de Emma nem mert hozz�ny�lni. N�h�ny percig szemezett vele, majd felkapta �s a f�rd�be rohant. Mikor v�gzett a teszttel, idegesen dobolni kezdett ujjaival.
- Nyugalom, Emma – nyugtatta saj�t mag�t. – Veled ez nem t�rt�nhet meg. F�leg nem most. Lehetetlen.
N�h�ny perc m�lva Emma mag�hoz vette a tesz doboz�t, �s hangosan olvasni kezdte:
- Egy cs�k eset�n a teszt pozit�v, k�t cs�k eset�n negat�v. Rendben… Akkor, ha a teszten k�t cs�k van, akkor szerencs�m volt, ha egy…Nos, azon majd k�s�bb gondolkozom.
Emma m�lyet s�hajtott, majd letette a dobozt �s kez�be vette a tesztet. N�h�ny m�sodpercig lehunyva tartotta a szem�t, majd �sszeszedte mag�t, kinyitotta �s v�gre minden kider�lt.
- Emma, itt vagy?
A l�ny r�gt�n felkapta a fej�t mikor James benyitott.
- Mit csin�lsz? – k�rdezte d�bbenten a fi�, Emma keze �s arca k�z�tt j�rtatva tekintet�t.
- H�t, ���… Terhess�gi tesztet?
- Mi?!
- Biztos akartam lenni a rosszull�tek miatt.
- Nah, �s mi az eredm�ny?
- Nem tudom. Nem mertem megn�zni.
- Ajjj… Add ide!
James letette a t�sk�j�t az ajt�ba, majd Emm�hoz l�pett �s kivette a tesztet a kez�b�l.
- Egy cs�k van rajta… Az mit jelent?
- Nos… Azt, hogy most kell elkezdenem gondolkozni…