„A j� �s a rossz iker”


Bill el�reengedte Valeri�t az ajt�ban, majd r�gt�n a konyh�ba indultak.
- Kiss� meger�ltet� minden reggel �tj�nni ide – ny�gte Bill, mik�zben letette a csomagokat.
- �ldozatokat kell hozni, hogy ha m�r egyszer hozz�nk k�lt�zt�l – mondta a K�ly�k, majd seg�tett Valeri�nak kipakolni a szatyorb�l.
- Vajon Tom felkelt m�r? – k�rdezte Bill �s az ajt� fel� n�zett. Pont abban a pillanatban l�pett be Georg �s Graciela.
- M�g nem �bredt fel. – v�laszolt Graciela. – Szia, Bill! – k�sz�nt �s puszit adott b�tyj�nak.
- Este sem volt itthon, igaz?
- Persze, hogy nem. Mit v�rt�l? – k�rdezte Georg, majd le�lt �s k�v�t t�lt�tt mag�nak.
Bill nem v�laszolt csak megcs�v�lta a fej�t.
- �h, remek. Hoztatok kaj�t – mosolygott Graciela, majd a pult m�g� �llt, hogy reggelit k�sz�tsen mag�nak. M�r �pp a k�sz pir�t�s�t vajazta mikor hirtelen meg�llt a mozdulatsor k�zben.
- Mi ez? – suttogta Bill, mire mindenki elindult az ajt� fej� �s kidugta a fej�t.
A bej�rat mellett egy l�ny �ll, szemben Tommal. A raszt�s �ppen sapk�j�t igaz�totta a t�k�rben, a l�ny pedig lehajtott fejjel �llt mellette.
- Barna, g�nd�r haj, nagy barna szemek… - suttogta a K�ly�k.
- Kik�p�tt Emma – b�lintott Graciela.
Mikor Tom v�gzett, a l�nyra n�zett.
- �hm… akkor… Sz�val… - dadogott a l�ny. Tom t�relmetlen�l n�zett r�, mik�zben idegesen forgatta ujj�n a kulcs�t. – Sz�val az a l�ny… Emma…
- Mi van vele? – k�rdezte idegesen Tom �s abbahagyta a kulcsforgat�st.
- Sz�val… � �s te? Te m�g mindig…
Tom idegesen f�jtatott egyet, kiker�lte a l�nyt, �s kinyitotta neki a bej�rati ajt�t.
- Menj el – mondta.
A l�ny csal�dottan hajtotta le a fej�t, majd elindult.
- L�tlak m�g? – k�rdezte.
- Nem, nem hiszem – v�laszolt Tom kifejez�stelen arccal. A l�ny csal�dottan s�t�lt ki az ajt�n, Tom pedig j� er�sen becsapta ut�na.
A t�bbiek gyorsan visszah�zt�k a fej�ket az ajt�b�l, �s mindenki gyorsan vissza�llt eredeti hely�re. Tom n�h�ny m�sodperc m�lva bel�pett a konyh�ba. El�gedett k�pet v�gott.
- Hossz� �jszaka? – k�rdezte a K�ly�k.
- Nem nagy sz�m… - legyintett Tom �s le�lt a fi� mell�.


- Szia, Sarah – k�sz�nt Emma a l�nynak.
- Szia. A kicsi?
- Alszik – s�hajtott Emma.
- Hossz� �jszaka?
- El sem tudod k�pzelni… De szerencs�re most James is felkelt n�h�nyszor. Nagyon rendes.
- Hallom, r�lam besz�ltek – l�pett ki James a szob�j�b�l. �ppen nyakkend�j�t igazgatta.
- Csak azt mondtam Sarahnak, hogy este te is felkelt�l Tommyhoz.
- Oh, igen. Nagyon sokszor felkelt az �jszaka
- Mindig tudtam, hogy az anyas�g egy neh�z feladtat. Na, de hogy ennyire!
- Nyugi, Emma. Ha nagyon lesz…
- Oh, ne! Ne is mond! Mikor majd elkezd j�rni �s besz�lni. M�r alig v�rom. De az olyan messze van m�g.
James elmosolyodott, majd megitta a k�v�j�t �s fel�llt.
- Mennem kell. Eb�did�ben megpr�b�lok hazaj�nni.
- Rendben. Szia!
James nyomott egy puszit Emma arc�ra, majd elindult.


A Kaulitz h�zban csendben reggeliztek. Senki sem sz�lalt meg, csak mikor megcs�rrent Graciela mobilja.
- �h, Maria az… - n�zett a kijelz�re Graciela, majd felvette. – Hello, Mrs. Sh�fer. Hogy telik a n�sz�t? V�rj, kihangos�talak.
Graciela kihangos�totta a telefont, majd az asztal k�zep�re tette.
- Nagyon j�l �rezz�k magunkat. B�r egy kicsit hi�nyoztok.
- De csak egy nagyon picit – kiab�lt bele Gustav a telefonba.
- H�t, ez nagyon kedves… - mondta Graciela.
- �s ti hogy vagytok? – k�rdezte Maria.
- Nagyon j�l – v�laszolt Bill.
- De ink�bb ti mes�ljetek! Mit csin�ltok? – k�rdezte Valeria.
- Most a hotelben vagyunk. Tegnap voltunk a tengerparton.
- �s Gustav j�l viselkedik veled? – k�rdezte a K�ly�k. – Mert ha nem, akkor gyere haza. Tudod, most �ppen van bar�tn�m, de ha elv�ln�tok, akkor �n itt vagyok neked.
A t�bbiek az �gre emelt�k a tekintet�ket. N�ha olyan �rz�s�k volt, mintha a K�ly�k egy mini- Tom menne. Azonban Tom elismer�en, s�t b�szk�n n�zett a fi�ra.
- 14 �ves l�tedre… - kezdte Maria.
- Nemsok�ra 15 leszek! – v�gta r� a K�ly�k.
- Addig m�g van 8 h�nap! – v�gta r� nevetve Valeria.
M�g a t�bbiek tov�bb besz�lgettek, Tom fel�llt �s elindult.
- Hov� m�sz? – k�rdezte Graciela. Tom megtorpant.
- Oh, Miss Prada agg�dik? �risten! Csak nem beteg vagy? – g�nyol�dott Tom.
- Ne l�gy idi�ta! – csattant fel Graciela.
- H�t, sajnos nem tudok tenni ellene. Tudod, � – itt Billre mutatott – lett a j� iker, �n pedig a rossz. Nem l�tj�tok? Neki mindene megvan, nekem viszont nincs semmim. �n csak a m�nak �lek. Ez van – Tom felnevetett, majd kiment. A t�bbiek d�bbenten n�ztek ut�na.
- �gy hallom, hogy otthon semmi sem v�ltozott… - jegyezte meg csendesen Maria a telefonba.


- Sziasztok!
- �h, szia James! – k�sz�nt Emma a fi�nak.
- Kivettem az eg�sz napomat, �gyhogy elvihetj�k a kis Thomast az orvoshoz.
- �h, ez nagyon j� h�r!
- Eb�d ut�n indulhatunk. Hol a kicsi?
Emma a fej�vel az ajt� fel b�k�tt. Sarah �ppen akkor l�pett ki a szob�b�l a kicsivel. James odal�pett �s �tvette. G�gy�gni kezdett a bab�nak, mire Emma elmosolyodott.
- Az eb�d k�sz van. Rem�lem, hogy �hes vagy! – mondta Sarah.
- Persze! – v�gta r� James, majd le�lt a bab�val.
- Ad ide. �gy nem tudsz nyugodtan enni – mondta Emma.
James �tadta a bab�t.
- Rem�lem, hogy nem lesz semmi baj… - s�hajtott Emma.
- Nem lesz.
- Honnan tudod?
- �rzem. Elv�gre az �n fiam – mondta James, �s tov�bb kanalazta a leves�t. Emma �s Sarah �sszen�ztek, majd Emma m�lyet s�hajtott.
Jamesnek r�szben igaza volt. � kelt fel a kicsihez, � vette a sz�ks�ges dolgokat neki, � volt vele sz�let�s�t�l kezdve. Vajon Tom megtette volna ezt? Emm�nak valahogy mindig is olyan �rz�se volt, hogy a v�lasz igen. Ez�rt is �rezte annyira igazs�gtalannak a helyzetet. A baba apja Tom, nem pedig James. Most m�gis Jamesel lakik, � kel fel a bab�hoz �s � k�s�ri el az orvoshoz is. Vajon igazs�gos ez Tommal szemben? Emma erre is tudta a v�laszt: nem. M�gsem tett ellene semmit.