Az �let�nk k�sz �r�let, nagy csattan�val a v�g�n”


- Megvettem a jegyeket! – jelentette be a reggelin�l Valeria.
Ma csak h�rman �ltek az asztaln�l. �, Bill �s a K�ly�k. Ahogy Bill meg�g�rte, ma nem mentek �t a Kaulitz h�zba.
- Ilyen hamar? – k�rdezte d�bbenten Bill.
- �hm… Aha – hazudta Valeria. Igaz�b�l m�r egy h�ttel ezel�tt megvette a jegyeket, �s m�r akkor elhat�rozta, hogy minden�ron meggy�zi Bill az utaz�sr�l. Azonban mivel Bill �s Tom �sszevesztek, Billt nemigen kellett gy�zk�dni. Szerencs�re. �r�lt, hogy kicsit kiszabadulhat a mindennapokb�l. Szeretne kicsit kikapcsol�dni, elfelejteni az itthoni dolgokat �s titkon arra is v�gyott, hogy egy kicsit megszabaduljon Tomt�l. A raszt�s val�ban elviselhetetlen volt, b�r Valeria �t�rezte a helyzet�t.
- �s hov� megy�nk? – k�rdezte Bill.
- P�rizsba.
- P�rizsba?
- P�rizsba – b�lintott Valeria.
- Az nem szem�ts�g Tommal szemben? – k�rdezte Bill bizonytalanul. – Oda akart menni Emm�val.
- Azt hittem, hogy nem �rdekel.
- Igazad van. Menj�nk P�rizsba.
- �s velem mi lesz? – k�rdezte a K�ly�k.
- Te Mari�n�l �s Gustavn�l leszel – felelte Valeria.
- Kir�ly! Nah, j�. Most, hogy ezt m�r tudom, indulnom kell – mondta a K�ly�k, �s fel�llt.
- Hov� m�sz ilyen kor�n?
- Tal�lkoz�m van…
- Ki…? – k�rdezte Valeria, de Bill k�zbev�gott.
- Jaj, h�t a bar�tn�j�vel!
A K�ly�k b�lintott, majd elindult.
- Hihetetlen ez a gyerek – s�hajtott Valeria.
- H�t, az�rt m�r nem annyira gyerek… - mosolygott Bill. – Lassan m�r 16 lesz…
- Ezzel mire akarsz c�lozni?
- Semmire – h�zta meg a v�ll�t a fi�.
- De tudom, hogy c�lozni akart�l – kezdte Valeria, azt�n hangosan felki�ltott. Bill kicsit �sszeh�zta mag�t. – Gondolod… Gondolod, hogy… hogy a K�ly�k �s az a kisl�ny…hogy �k m�r… Te j� �g!
- Nem nagy dolog… - h�zta meg a v�ll�t Bill.
- Nem nagy dolog? De hisz olyan kicsike m�g…
Bill nem sz�lt semmit, csak az �g fel� emelte a tekintet�t.


- El�g ny�zottnak t�nsz. Nem aludt�l itthon az �jjel, igaz? – k�rdezte szemreh�ny�an Graciela.
- Fejezd m�r be… Fejezd be – suttogta maga el� Tom, mik�zben j� er�s k�v�t t�lt�tt mag�nak.
- Hagyd csak, Graciela. Ne is sz�lj hozz�! – mondta Georg, �s les�jt� pillant�st k�ld�tt a raszt�s fel�.
- Igazad van. Maradjon csak egyed�l – mondta Graciela, �s hatalmas, g�nyos mosoly ter�lt el az arc�n.
- K�sz�n�m – s�hajtott Tom, de igaz�b�l cseppet sem k�nnyebb�lt meg. Lassan kezd mindenki elfordulni t�le. B�r teljesen meg�rti �ket…


- Besz�ln�nk kell – jelentette ki Sarah.
- Sarah! – csattant fel James. Emma �rtetlen�l n�zett mindkettej�kre.
- Mir�l van sz�? – k�rdezte gyanakodva.
- Semmir�l! – v�gta r� gyorsan James, de Sarah nem hagyta mag�t.
- Egyszer �gyis meg kell tudnia. Ink�bb akkor t�l�nk, mint m�st�l…
- Mir�l besz�ltek? – k�rdezte �rtetlen�l Emma. – Mit titkoltok?
- Megbesz�lt�k, hogy nem mondjuk el neki! – csattant fel James, �gyet sem vetve Emm�ra.
- De sokat gondolkoztam �s arra jutottam, hogy ez �gy nem j�.
- Mondj�tok m�r el, hogy mir�l besz�ltek!
- A mam�d piszkos �zletekbe keveredett �s most k�r�zi a rend�rs�g! – hadarta gyorsan Sarah, miel�tt James k�zbesz�lhatott volna.
Emma nem v�laszolt, csak felh�zta a szem�ld�k�t.
- L�tod, mondtam. Nem is �rdekli – mondta James, majd megitta a k�v�j�t �s fel�llt. – Majd este j�v�k – mosolygott el�gedetten Sarah-ra �s elindult. Mikor becsapta maga ut�n az ajt�t Sarah kifakadt:
- Tudom, hogy �rdekel! Nincs igaza Jamesnek. N�zd! – Sarah egy �js�got vett ki a t�sk�j�b�l �s Emma el� tette. – Itt le�rnak mindent.
- T�nyleg nem �rdekel. Solar azt csin�l, amit akar. M�r r�g tudtam, hogy nem tiszta �zleteket csin�l. Sz�val nem �rdekel. Majd ha arr�l �rnak, hogy miatta halt meg a pap�m, akkor sz�lj.
- Arr�l is �rnak.
Emma mag�hoz vette az �js�got �s fellapozta.
- Azt �rj�k, hogy a pap�dat tartoz�s miatt �lt�k meg, de � sosem tartozott senkinek. Arra c�loznak, hogy tal�n az is Solar miatt van – komment�lta olvas�s k�zben Emma.
- A v�g�t olvasd! Azt �rj�k, hogy azt a f�rfit, aki meg�lte a pap�dat, elkapt�k, �s most fog vallani. Tal�n most minden kider�l…
Emma a cikk v�g�re ugrott �s elolvasta. T�nyleg ezt �rt�k. Tal�n Solar v�gre r�cs m�g� ker�l.


Mivel a K�ly�k elment a bar�tn�j�hez, Bill pedig a st�di�ba, Valeria �gy d�nt�tt, hogy �tmegy a Sh�fer h�zba, ahol Maria �s Gustav �l.
- L�ttad az �js�got? – k�rdezte r�gt�n Maria mikor bel�pett.
- Nem. Vagyis nem tudom. Mire gondolsz?
- Arra, amit Solar Smith-r�l �rnak. Emma anyj�r�l.
- Mi�rt? Mi �rnak?
- Azt, hogy k�r�zi a rend�rs�g, mert t�rv�nytelen �zleteket k�t�tt. Azt�n azt is �rt�k, hogy elkapt�k azt az embert, aki meg�lte Emma pap�j�t, �s lehet, hogy az is Solar miatt t�rt�nt. A pasi most fog vallani �s akkor minden kider�l.
- �gy �rted, hogy Emma pap�ja Solar miatt halt meg? – k�rdezte teljesen led�bbenve Valeria.
Maria m�r �pp v�laszra nyitotta volna a sz�j�t, de azt�n valaki megsz�lalt a h�tuk m�g�tt.
- Mir�l besz�lsz?
Maria �s Valeria egy emberk�nt fordultak h�tra.
- Tom… - lehelte Valeria.
- Hogy �rted azt, hogy Emma pap�ja Solar miatt halt meg? – k�rdezte Tom, �gyet sem vetve a falfeh�r Valeri�ra.
- Ott van az �js�g – b�k�tt az asztalra Maria. – Olvasd el.
Tom n�h�ny m�sodpercig farkasszemet n�zett a l�nnyal, majd le�lt az asztalhoz �s fellapozta az �js�got.
- Mit keres ez itt? – suttogta Valeria Gustavnak, aki eddig Tom h�ta m�g�tt �llt.
- Hozz�m j�tt. Valamir�l besz�lni akart velem, de m�g nem mondta el…
Id� k�zben a t�bbiek le�ltek Tom mell� az asztalhoz �s v�rt�k, hogy befejezze. N�h�ny perc m�lva letette az �js�got, �s d�bbenten n�zett Mari�ra. Valeria gyorsan mag�hoz vette az �js�got, �s � is olvasni kezdte.
- Ezt nem hiszem el… Ez.. Te j� �g! – dadogta Tom.
- Gondolod… - pr�b�lkozott �vatosan Maria. – Gondolod, hogy Emma megtudta a dolgot �s az�rt ment el?
- Fogalmam sincs – n�zett maga el� a m�g mindig d�bbent Tom. – Tal�n.
K�zben Valeria is befejezte az olvas�st �s �rtetlen�l n�zett a t�bbiekre.
- Nem hiszem, hogy ez�rt ment el Emma. Szerintem ez csak most der�lt ki – mondta, majd m�lyet s�hajtott. – Nem is �rt az az utaz�s. F�leg ezek ut�n…
- Jah – b�lintott Tom. – �n is megyek.
- Mi?!