17.r�sz
- Ki az? – k�rdeztem. Semmi v�lasz. Felemeltem a kezem, �s megfogtam annak az embernek a kez�t. Sz�pen leszedtem a szememr�l, �s megfordultam. Mikor megl�ttam, hogy ki az nagyon meg�r�ltem. Tom volt. R�gt�n a nyak�ba ugrottam.
- Te… te, hogy ker�lsz ide?? – �n m�g mindig a nyak�ba l�gva.
- Van egy h�nap szabink. Gondoltuk elj�v�nk hozz�tok. – mondta mikor lesz�lltam r�la.
- annyira �r�l�k! – mondtam
- itt van bill is. – mondta Tom
- T�lleg? Az cool. – mondtam.
- Na most mit csin�ljunk? – k�rdezte.
- Nem tom. S�t�ljunk. – mondtam
- ok�! Bill�ket h�vjuk? – k�rdezte
- nekem 8 – mondtam
- ok�. Akkor csak ketten megy�nk. – mondta mosolyogva.
Elindultunk. Elmes�lte mi t�rt�nt vele f�l �v alatt. Azt�n �n is elmondtam mindent. Sok�ig besz�lt�nk. D�lut�n 5- kor h�vott any�m.
- Igen? - �n
- szia! Hol vagy? – k�rdezte idegesen
- nyugi, �ppen a parkba s�t�lok. M�r? – k�rdeztem
- csak, mert hal�lra ideges�tettem magam! Most azonnal haza j�ssz! – mondta �s lerakta a telefont.
- H�ha, any�m ideges. Mennem kell. – fordultam Tomhoz.
- ne m�r! – mondta
- Tudod milyen, nincs egy nyugodt percem. – �n
- m�r megint el kell menned. – mondta szomor�an.
- igen, na szia! – mondtam.
Elindultam a legk�zelebbi buszmeg�ll� fel�. F�lsz�lltam az els� buszra, �s gondolkoztam. Itt van. �s itt lesz m�g egy h�napig. Most mit csin�ljak? Bocs�ssak meg neki? Igaz, m�r megbocs�tottam neki, de nem �gy…. Istenem. Ezeken j�rt eg�sz v�gig az agyam.
Mikor haza�rtem any�m let�madott.
- Hogy k�pzeled, hogy nem j�ssz id�ben haza? Hal�lra agg�dtuk magunkat! Legal�bb h�vhatt�l volna! – esett nekem anyum
- nyugi, legk�zelebb h�vni foglak. �g�rem. – mondtam �s felmentem a szob�mba. De any�m nem adta fel. Ut�nam j�tt.
- �s kivel volt�l? – j�tt be a szob�mba
- egy r�gi bar�tommal… - mondtam
- �s van neve is? – anya
- van. Tom. – �n
- milyen Tom? Magyar egy�ltal�n? – �lt le az �gyam sz�l�re.
- Jajj m�r! Hagyj�l m�r! Nem t�rt�nt semmi! Mit kell �gy kiakadni? – keltem ki magamb�l.
- Nem hagylak! B�rmi t�rt�nhetett volna! Nem is ismerem azt a Tomot, vagy kicsod�t! – emelte fel a hangj�t.
- De �n ismerem! – kiab�ltam
- Ilyen hangnemben nem besz�lsz any�.ddal! – j�tt be apu – 1 h�tig sehova nem m�sz!
- De most… - kezdtem
- Nincs semmi de! – mondta apa
- Nem �rdekeltek! – kiab�ltam.
�k kimentek, �n meg s�rva fakadtam. Ekkor megcs�rrent a tel�m. Kinga volt az.
- I…igen? – �n szipogva
- szia! Mi a baj? – k�rdezte Kinga
- szobafogs�g! Pont most! – kezdtem el s�rni megint
- de m�rt? – k�rdezte meglepetten Kinga
- csak mert nem mondtam meg ,hogy Tommal voltam d�lut�n! – �n
- ennyire s�lyos? M�g szerencse hogy a telcsit megtarthatod! – pr�b�lt vigasztalni.
- jah, szerencse. B�r m�g elvehetik… Ink�bb besz�lj�nk m�sr�l. – mondtam �s megt�r�ltem a szemem.
- ok�! Mit csin�ltatok? – k�rdezte
- semmit. Csak besz�lgett�nk. – mondtam
- Nem is j�ttetek �ssze? – k�rdezte meglepetten
- Nem. Sajna nem. – mondtam
- H�t, ja. De ez m�g v�ltozhat.
- jah… �s ti? – �n
- �h, mi is csak besz�lgett�nk. – mondta rejtelmesen
- Csak besz�lgetettek? Biztos? – k�rdeztem mosolyogva.
- Na j�! Megint j�runk! – sik�totta a tel�ba.
- Nah, legal�bb nektek j�! – mondtam
- Aha! Most megyek! Majd m�g h�vlak! P�! – Kinga
- ok�. Puszi – �n �s letettem.
A nap tov�bbi r�sz�ben tanultam. Este megf�r�dtem �s lefek�dtem aludni. M�r majdnem aludtam, mikor kaptam egy sms-t. Tomt�l j�tt.