9.rsz
-
sz
Nem csak Bill omlott ssze. Tom Gustav Georg, mind mind idegesen s tehetetlenl kboroltak fel al. Simone gynyr szemei most vrsek voltak s dagadtak a sok srstl. Amikor megpillantotta a lnyt felllt a szkrl s szorosan maghoz lelte. Ismt srgrcst kapott. Tom odarohant anyjhoz s lgyan tlelte. Visszaksrte a szkre s leltette. Majd a lnyhoz lpett, kzen fogta s elvitte t a trsasg kzelbl.
A folyos vgn elg stt volt, de a leveg szinte szikrzott krlttk.
-
Miattad csinlta! –sziszegte Tom.
-
Na idefigyelj! Te voltl ott vele aznap este, vagy n? Ki vitt neki annyi pit? Kiengedte a kzelbe azt a barmot? Na s az a lenyz, aki vgl a mentket hvta? –dhngtt Heidi.
-
Ha te nem…
-
Elg Tom most fejezd be vagy eskszm olyan pofont lekeverek mint annak a rendje! Nem tudsz semmit! Semmit arrl hogy n hogy rzem magam! Hogy mennyire fj ez az egsz! Mindenki szenved… s tudod.. lehet hogy igazad van! Miattam van az egsz! Akkor viszont nincs keresni valm itt…
-
Most el merj menni mert azt te bnod meg!!!!!!! –lpett kzelebb Tom.
-
Mirt? Mit csinlsz? Felpofozol? Na tessk! gyse kaptam eleget a rajongitoktl! Ht rajta! –Heidi is tett egy lpst Tomhoz. Majd megragadta a fi kezt s felemelte a magasba, jelezvn, hogy sse meg.
Tom meglepetten nzett a lny kt gynyr knnyes szembe. Mr nem rtett semmit. Milyen rajongkrl beszl?
-
Gyerekek! Mit csinltok? –lpett melljk az ikrek desanyja.
-
Mi? Csak beszlgetnk anya! – drmgte Tom s elindult vissza Bill szobjhoz.
-
Valami trtnt kztetek? –szlt csendesen Simone.
-
Nem! Csak… egy kis nzeteltrs. Elfordul az ilyesmi.
-
rtem! Bemsz Billhez? Krlek!
vatosan benyit a szobba. Most sokkal ridegebbnek s bartsgtalanabbnak ltta mint mikor elszr jrt itt.
s pontosan vele szemben ott fekszik. Arca spadt. Kezei mereven a teste mellett vannak. temesen de gyengn llegzik. Odakint egyre sttebb lett. Lel mell az gyra s kezbe veszi hideg kezt. Az archoz emeli s megpuszilja… Nem reagl.
Eltelik egy… majd kt ra. A lny egy szken az gyra dlve pihen, mikor Tom vgig simtja a htt. Kirzza a hideg ettl az rintstl. Kmsan felkel s megfordul:
|