1. rész

• Tom… -sóhajtott Heidi.

• Gyere! Pihenj egy kicsit –a hangjában egy csepp együtt érzés sem volt.

• Nem akarok! –tolta el magától.

• Kit érdekel, hogy mit akarsz?! Most elmész! A család tagok jönnek be! És te nem tartozol közénk!

• Tudod mit Tom?! Menj a jó büdös francba, te kis egoista buzeráns!

Tom megragadta a lányt és kiráncigálta a kórteremből.

Betaszította egy üres szobába és az ágyhoz lökte.

• Te teljesen megőrültél? Mi a francot képzelsz te magadról? –pattant fel Heidi és csuklójához nyúlt, amit Tom a kelleténél erősebben szorított meg.

• Már nagyon elegem van belőled! Mindig te okozod a problémát. –szólt Tom. Hangja tökéletesen nyugodt volt, de szemeivel ölni tudott volna.

• Nem értem miről beszélsz! De nem is nagyon érdekel! –elindult az ajtó felé, de Tom elé lépett és szorosan magához rántotta.

Nem fél tőle. Érzi hogy dühös, de igazából nem rá, hanem önmagára. Érzi hogy Tom nem bántaná őt. Soha! Lassan felemeli a kezét és végigsimítja a szőke rasztáshajú srác arcát. A fiú behunyja a szemét. Még mindig szorítja a lányt… de már egészen más a szorítása. Öleli. Egymáshoz bújnak. Tom végig húzza a kezét a lány hátán. Belecsókol a lány nyakába, aki halkan felsóhajt.

Már nincs mit tenni. Egyre jobban kívánja. Most tekintete a fiú percingjére téved.

Óvatosan megérinti, és lassan közelebb hajol hozzá. A szájuk már csak pár milliméterre van egymástól. Élvezik ezt a lassú, már már idegölő játékot.

Tom nem bírja tovább, vadul megcsókolja és elkezdi vetkőztetni. Már semmi sem szent.

Hevesek voltak és tüzesek. Azt se vették észre hogy az ajtóban elképedve áll valaki.

Simone mereven nézett előre. Csak nézte ahogy Heidi és Tom egyre forróbban csókolják egymást…

• ELÉG! –kiáltotta zokogva.

Tom és Heidi ijedten lépett el egymástól.

• Nem szégyellitek magatokat? Tom! A testvéred a másik szobában fekszik! Te pedig… Azonnal öltözködjetek fel! Heidi a kocsiban megvárlak! –azzal becsapta maga mögött az ajtót.

Nem néztek egymásra. Nem is merték megtenni. Csendesen öltöztek fel, ügyelve minden egyes mozdulatukra, nehogy a másikhoz érjenek. De még mindig nem múlt el a vágy… csupán átalakult… félelemmé. Heidi az ágyhoz lépett és remegve hallgatta, ahogy Tom lassan magára húzza a bő farmernadrágját. Minden egyes perc kínszenvedés volt nekik.

Tom óvatosan a lány mögé lépett és még utoljára végig simította egész testét.

Egy halk sóhaj… és a lány törékeny teste a földre omlott. Zokogva és megtörten ült a földön.

Tom átölelte és felsegítette az ágyra, majd a karjaiba zárta.

A szíve őrült zakatolásba kezd. Mi van vele? Mi történt hirtelen? Billt szereti. Már régóta. De Tom? Miért érzi ezt a bizsergető érzést? Miért bódítja ez az illat. Mért akar minél többet a srácból?

Összezavarodott. Nem tudja mit csináljon. Eddig olyan határozott volt. Olyan magabiztos. Tudta hogy mi a helyes és mi a helytelen. Na de most? Mi tévő legyen?

Elakarja taszítani! De nem megy! Erőtlen… vagy csak az akarata hagyta cserben?