22.r�sz
- sziasztok! H�t ti? – k�rdeztem Bal�zs�kt�l.
- h�t mi semmi! M�rt? – k�rdezte bal�zs
- l�tom, megismerkedtetek! Mehet�nk? – n�ztem Billre �s Tomra
- persze! Sziasztok fi�k! – mondt�k az ikrek.
Elindultunk a bunki fel�. �n magyar�ztam, hogy melyik h�zban melyik, h�.lye ember lakik. Mikor oda�rt�nk, le�ltem az �gyra, �s csak n�ztem magam el�. Rossz kedvem volt. Ezt Bill is �szre vette. Odaj�tt hozz�m, �s elkezdett faggatni. Nem mondtam semmit. M�g magam se tudtam, hogy mi is a bajom val�j�ban. Tal�n csak az�rt, mert holnap interj�nk lesz, meg volt egy rossz �rz�sem.
- Ki akar s�t�lni? – k�rdezte Kinga
- Fel�lem. De hova? – k�rdezt�k a fiuk.
- Menj�nk ki a kan�lisra! – sz�laltam meg
- Hova? – k�rdezte Bill
- majd megl�tod! Mehet�nk? – pattantam fel.
Elindultunk. Billnek be nem �llt a sz�ja. Eg�sz v�gig besz�lt. Folyton engem k�rdezgetett. De csak az�rt engem, mert �n lakom itt. M�r a magas lesn�l voltunk.
- Nincs kedvetek f�lj�nni? – k�rdeztem
- hova? Erre? – k�rdezte Tom. Nem v�laszoltam, ink�bb elindultam f�lfel�. �k j�ttek ut�nam. F�nt is cs�ndbe �ltem. Nagyon zavart, hogy Tom szinte �szre se vesz. De King�n is l�ccot, hogy �t is zavarja, hogy Bill leveg�nek n�zi. Nem �rtettem m�rt ilyenek, de nem t�r�dtem vele. El�vettem a tel�m, �s elkezdtem nyomogatni. K�ldtem n�h�ny sms-t, meg be�ll�tottam egy �j h�tt�rk�pet. Eddig Tomos volt, de most egy f�lbe v�gott sz�v.
- menj�nk. – mondta bill
Lem�sztunk �s elindultunk. �n mentem el�l, mert �n tudtam az utat. M�g�ttem Kinga, �s legh�tul Bill �s Tom. Valamir�l sutyorogtak. Mikor oda�rt�nk, le�ltem egy kicsit messzebb a st�gt�l. N�zem, ahogyan besz�lgetnek King��k. Legal�bb most m�r King�val t�r�dnek. Gondoltam magamban. Azt�n kaptam egy sms-t. Tomt�l.
„mi a bajod?”
�n:
„azon k�v�l, hogy eg�sz nap nem sz�lt�l hozz�m semmi…”
Tom:
„te nem sz�lt�l hozz�m! Eg�sz nap morcos volt�l!”
�n:
„csak az�rt voltam ilyen, mert holnap mennem kell egy xar interj�ra, amit Te int�zt�l el! Megk�rdezhett�l volna!”
Tom:
„bocs�nat, de te nem vagy senki, hogy enged�lyt k�rjek t�led!”
�n:
„tudod �n azt hittem, hogy a bar�tn�d vagyok! De m�r csak voltam…”
Mikor ezt elk�ldtem elrohantam. Szeg�ny Bill �s Kinga. Nem �rtettek semmit. Eg�szen haz�ig futottam. Tom annyira ideges lett, hogy bedobta a v�zbe a telefonj�t.
- ez meg mi volt? – k�rdezte Kinga
- semmi! – felelte flegm�n Tom
- a semmi�rt nem szok�s a v�zbe dobni a telefont. �s No�mi mi�rt rohant el? – Bill
- �sszeveszt�nk. – mondta sz�kszav�an.
- De mi�rt? Mit csin�lt�l? – Kinga
- semmit! – tom
- nos, a semmi�rt nem szok�s �sszeveszni! De nem �rdekel! Menj�nk! – �llt fel Kinga.
�n m�r otthon voltam. Bez�rk�ztam a szob�mba, �s csak meredten n�ztem magam el�. Nem �rtettem tom viselked�s�t. Pr�b�ltam m�sra gondolni, de mindenr�l Tom jutott eszembe. Lementem egy t�bla csoki�rt, de cs�ngettek. Nem nyitottam ki az ajt�t, csak elh�ztam a f�gg�nyt. Az ajt�ban Kinga, Bill �s Tom egy kicsit h�tr�bb �llt.
- igen? – nyitottam ki az ajt�t.
- bej�het�nk? – k�rdezte bill
- ti igen. – mondtam. Tom vette a lapot �s elment.
- ez most mire volt j�? – k�rdezte Kinga
- mi mire? – tettem a h�l.y�t
- h�t ez! Mit m�velt?
Le�ltek, �s a kez�kbe nyomtam a telefont.
- az �zenetek k�z�tt az utols� n�h�nyat olvass�tok el. – mondtam unottan. Megd�bbenten olvast�k v�gig.
- h�t ez…
- ez biztos nem igaz…
- de igaz! – mondtam.