30.rész
Berohantam Tomhoz.
-Tom! Megvan a betörő? - kérdeztem
Semmi válasz. Beljebb mentem.
-Tom?! Hol vagy?
Bementem a szobámba, és látom, hogy Tom és Bill ott fekszenek, mindketten kómásan. Tom felkelt.
-Tom! Mi történt itt? Te leütötted Billt?
-Nem láttam hogy ő az...- mondtam
-Ok, inkább segíts felkelteni. Bill! Kelj fel! Mi vagyunk, Niky és Tom - mondtam Billnek
Semmi válasz és moccanás. Közelebb mentem Billhez.
-Tom! Azonnal hívd a mentőket! Ez súlyosabb mint gondoltam - mondtam
Odamentem Billhez, a fejét a combomra helyeztem majd próbáltam felkelteni. 10 perc múlva a mentők is kijöttek. Billt bevittük a kórházba.1 óra múlva kijött Bill szobájából a doki.
-Doktor úr! Hogy van Bill? - kérdezte Tom
-Nos...elég súlyos ütést kapott, és agyrázkódása is van.
-És ez pontosan mit jelent? - kérdeztem
-Több mint valószínű, hogy a beteg nem fog mindenre emlékezni. Az elmúlt néhány napra biztosan nem.
-De ránk ugye emlékezni fog? - kérdezte Tom
-Természetesen! De kérem, ne akarják mindenáron ráerőltetni, hogy emlékezzen.
-Persze! Be lehet hozzá menni? - kérdezte Tom
-Persze! De kérem ne zaklassák fel - mondta a doki
-Köszönjük! - mondta Tom
Bementünk Billhez. Szegény ott feküdt az ágyon, és csövek lógtak ki mindenhonnan belőle.
-Szegény Bill. - mondtam
-Ez is az én hibám! Nem kellett volna úgy lerohannom.
-Ne emészd magad! Nem tudhattad, hogy ki volt a szobában.-mondtam majd átöleltem
Közben Bill is felébredt.
-Hol vagyok? - kérdezte
-Bill! - kiáltott fel Tom
-Tom? Hol vagyok?
-Kórházban! -mondta
-De miért?
-Mert...nos én...
-Mert egy rajongód letámadott - vágtam közbe
Tom rámnézett, mikor megkérdeztem: - most mivan? a doki azt mondta ne izgassuk fel - suttogtam
-Ja igen! Egy rajongó... - mondta Tom
-Értem! És mikor mehetek el? - kérdezte Bill
-Néhány napon belül! - mondtam
-Annyira súlyos? - kérdezte szegény Bill
-Ez csak a biztonság kedvéért van - mondta Tom
-Gyere Tom, hagyjuk pihenni - mondtam
Lementünk inni egy kávét a kórház büféjébe, mikor az orvos utánunk rohant, és azt mondta, menjünk vissza sűrgősen Billhez.
-Mi történt? - kérdeztem
-A betegnek hirtelen leállt a légzése - mondta az orvos, miközben újraélesztette
-Bill! Ébredj fel, hallod! Ne csináld ezt! - mondta Tom sírva
-Kérem menjenek ki! - mondta az orvos
-De Bil...- mondta Tom
-Gyere Tom! Menjünk! - mondtam majd megfogtam a kezét és nagynehezen kicibáltam onnan
Kimentünk és Tom átölelt, majd percekig sírt a vállamon
-Ha elmegy én... megölöm magam
-Ne Tom! Cccs...nem lesz semmi baj! Ígérem - mondtam
-Jajj Niky! Olyan jó hogy itt vagy - mondta
-Ez csak természetes! - mondtam
Közben a doki is kijött .
-Doktor úr! Mi van Billel? Felébredt? - kérdezte Tom
-Először is kérem, nyugodjon le!
-Már hogy lennék nyugodt, mikor az öcsém odabennt fekszik?
-Nos...rossz hírt kell közölnöm önökkel!
-Mi az? Mondja már! -mondta Tom
-Nos a beteg...
|