39.r�sz
Megkerestem, ezt az Alexet, �s elindultunk. Gyalog mentem, de megbesz�ltem Alexszel, hogy egy kicsit maradjon le. J� fej volt, �s n�h�ny m�terrel ut�nam j�tt. Sokat gondolkoztam, hogy helyes-e, hogy elmegyek. Egyszer sem jutottam semmire. V�g�l megl�ttam a k�v�z�t, amit Tom �rt a lev�lben. R�n�ztem az �r�ra, 9:55. K�zelebb mentem, �s megl�ttam Tomot. Vettem egy m�ly leveg�t, �s elindultam fel�. Tomnak is ott volt a test�re. Tom nekem h�ttal �lt, �gy nem l�tott. Odamentem, �s megkocogtattam a v�ll�t. � r�gt�n h�tra n�zett.
- Azt hittem, nem j�ssz! - mondta mikor megl�tott, �s fel�llt.
- Mit akarsz? - k�rdeztem.
- Haragszol? - Tom.
- Mi�rt, kellene? Tudtommal, mi nem vagyunk egy�tt. - �n, �s le�ltem vele szembe.
- Nem, de haragudhatn�l... - Tom.
- Jah, �s m�g vmi! Ugye nem a te kezed van abba, hogy n�lunk lesz egy amolyan h�zi bulitok? - jutott eszembe a Joshal val� tal�lkoz�som.
- Tudod j�l, hogy az ilyeneket nem �n int�zem! - Tom.
- Igen? Akkor Josh honnan tudta, hogy ott lakom most?
- H�t...�hm.... �s azt honnan tudjam? - n�zett sz�t.
- Aha, szal te int�zted el. Nem tudsz j�l hazudni, mondt�k m�r? - k�rdeztem mosolyogva.
- Szeretem mikor mosolyogsz. - jegyezte meg Tom.
Erre nem tudtam mit mondani. �reztem, hogy pirulok.
- Nah, mi van? Zavarba hoztalak? - k�rdezte nevetve Tom.
- H�t, nem. - Hazudtam. Igenis zavarba voltam.
- Te se tudsz j�l hazudni. - Tom.
Ekkor egy nagy sik�t�st hallottunk, �s egy csoport l�nyt pillantottunk meg. Fel�nk k�zeledtek. Illetve Tom fel�. Sz�ltam Alexnek, hogy seg�tsen Tom test�r�nek. Tom adott n�h�ny al��r�st, �s elment. De el�tte m�g �rt nekem egy fecnit.
„ gyere 30 perc m�lva a ***** hotelhez! Tom.”
Gyorsan felh�vtam King�t, hogy majd h�vjon fel, hogy megval�s�tsuk a terv�nket.
F�l �ra m�lva a hotel el�tt �lltam. Bementem a recepci�shoz, �s megk�rdeztem melyik szob�ba vannak a fi�k. Azt mondta, hogy m�r v�rnak r�m. Felmentem a negyedikre �s meg�lltam 340-es szoba el�tt. Tiszt�n lehetett hallani, hogy bent Tv-t n�znek. Bekopogtam, �s v�rtam. Majd kiny�lt az ajt�, �s megpillantottam Billt.
- Szia, No�mi! R�g l�ttalak! - mondta, �s meg�lelt.
- �n is! - mondtam. Mikor Bill elengedett, bek�s�rt a szob�ba. Igazi lakoszt�ly. B�r, m�r megszoktam, mivel a fi�knak mindig ilyen szob�juk van.
- Mindj�rt j�n Tom is, csak volt vmi fontos dolga. - mondta Bill sunyin mosolyogva.
- Fogadjunk, hogy te tudod mi az a fontos dolog! - mondtam, �s le�ltem egy fotelbe.
- Igen, tudom. Csak nem mondom meg. - mondta, �s � is le�lt.
Ekkor megcs�rrent a tel�m. Megn�ztem, hogy ki az: Kinga.
- Szia, Kinga! - mondtam.
- Szia. Ott van?
- Igen. De hogy vagytok? D�l a l�w?
- �hh, persze! - mondta j� hangosan. Bill felkapta a fej�t, �s fesz�lten figyelte a besz�lget�st.
- �s modt hol van a p�rocsk�d? Ott van veled?
- Igen, csak �n is k�rdezni akartam vmit. - Kinga – Szal, igaz hogy tal�lkozt�l Tommal?
- Te ezt honnan tudod?
- Ugyan m�r! Vannak k�z�s ismer�seink! Georg �s Gustav! �k mondt�k!
- Jah, �rtem. Most �ppen �t v�rom, �s itt �l�k Billel. Vmi rosszat sejtek, de mind1.
- Aha, szal Tom visszaakar h�d�tani?
- Lehet, de nem fog siker�lni neki. De most le kell tennem. - mondtam, mert Bill m�r fel �la j�rk�lt, �s intett, hogy tegyem le.
- Ok�, majd h�vj ha szabad leszel. Szi�! - kinga, �s meg se v�rta, hogy k�sz�njek, letette.
- H�t ez letette! De neked meg mi bajod? - k�rdeztem Billt, mint aki semmit nem tud.
- Hogy mi a bajom? Hogy mi a bajom? King�nak van pasija? - ord�tott Bill.