31. r�sz

A sz�l egyre er�sebben f�j odakint. Az �g fekete. A h�z m�r elcsendes�lt. Vagyis majdnem csendes volt.

Kiny�lik a szeme… mag�hoz h�zza a takar�j�t, �s g�rcs�sen szor�tja mag�hoz. Nicol nyelt egyet hogy a s�r�st vissza fojtsa. �vatosan balra ford�totta a fej�t.

„Itt fekszik mellettem, elaludt –�s fogalma sincs r�la mi j�r a fejemben mostan�ban. Nem az � hib�ja! Mi�rt is lenne az?! Hiszen �n tartom magamban a f�jdalmaim…Annyira j�lesik a k�zels�ge, m�gsem tudom neki elmondani mi b�nt. Persze gondolhatja…De…Ha m�g egyszer ezt �lmodom Isten bizony levetem magam az erk�lyr�l!”

A sz�l kihajtotta az erk�ly ajt�t, �gy csendben felkelt, beleb�jt a papucs�ba �s csoszogva odal�pett. Megfogta a kilincset de… �gy hat�rozott kiszell�zteti a fej�t. �gy kil�pett az erk�lyre. A haj�t �ssze-vissza f�jta a sz�l. Csak egy bugyi volt rajta �s Bill fekete p�l�ja. Remeg� ujjakkal kapaszkodott a korl�tba �s feln�zett a holdra. A sz�ve majd kiugrott a hely�r�l. Kapkodta a leveg�t, mintha futott volna. Igyekezte elterelni a gondolatait… nem akart t�bb� eml�kezni arra az est�re.

…

A h�z ahova k�lt�ztek egyszer�en leny�g�z� volt. Egyszer�en im�dta a kertet. Viszont nem l�pett ki a ker�t�sen t�lra soha! A bar�tok j�ttek mentek, �gy a h�zban mindig zsivaj volt. Pl�ne most, hogy �jra turn�zni kezdtek. Ett�l m�g jobban elkeseredett, hiszen tudta nem mindig lesz Bill olyan k�zel, hogy hazaj�hessen hozz�.

Tokio… a sr�cok nagy �lma. �s most v�gre teljes�l!! Hi�ba mondt�k neki, hogy tartson vel�k. T�ls�gosan f�lt. Nem arr�l volt sz�, hogy ellen�rizni szeretn� Billt. Hiszen t�k�letesen megb�zott a fi�ban. Sokkal ink�bb rettegett att�l hogy b�nt�d�sa esik.

• �risten –ugrott egy hatalmasat.

• Bocsi…Mi a baj? Megint rosszat �lmodt�l? –l�pett m�g� Bill.

• Bill a fr�szt hoztad r�m –mosolygott zavartan Nicol, �s elkezdte simogatni a fi� alhas�t.

• Rosszat �lmodt�l kincsem? –h�zta mag�hoz.

• Igen… de nem fontos az eg�sz sz�val…

• Soha nem besz�lsz r�la –gondolkozott Bill. –Nem b�zol bennem? –r�ncolta �ssze a homlok�t.

• Jaj dehogynem b�zok csak ezek olyan badars�gok, amik…

• Megkeser�tik az �leted… �s az eny�met is! Mit gondolsz, soha nem vettem �szre? Minden �jjel s�rdog�lsz. Ez nekem nagyon f�j… Nem tudlak boldogg� tenni? –sim�totta meg a l�ny fak� arc�t.

• Nagyon is boldog vagyok csak… t�nyleg tudni akarod? Hiszen… annyi minden van… most is a tokioi utatok �s…

• R�d mindig van id�m! Hiszen tudod! Na gyere, menj�nk be �s besz�lgess�nk! M�r �ppen itt az ideje.

• Ne menj�nk be! Olyan j� most itt kint! –n�zett r�vedez� tekintettel Billre, aki id�k�zben le�lt a puha sz�kre �s kez�be vett egy sz�l cigit.

• Rendben maradjunk itt. Biztos nem akarsz vel�nk j�nni?

• F�lek… -sz�lt csendesen �s Bill �l�be �lt. V�kony v�ll�ra hajtotta fej�t �s k�cos haj�ba t�rt, majd belepuszilt a f�l�be.

• Na –nevetett Bill. –Eltereled a figyelmem!

• Tudom! De �gy im�dlak smink n�lk�l… –nevetett Nicol is.

Bill megcs�kolta… forr�n �s tiszt�n… Hossz� ujjait finoman felcs�sztatta a l�ny t�rd�t�l eg�szen a combj�ig. Nicol Bill fel� fordult a dereka k�r� fonta l�bait �s hagyta hogy a fi� cs�kjai felhev�ts�k test�t. Vadul visszacs�kolt… Nicol hideg ujjaival Bill tark�j�t kezdte cir�gatni. Szorosan hozz�b�jt. Semmi m�sra nem v�gyott csak hogy min�l hamarabb mag�ban �rezhesse a fi�t. Nagyon sok id�be telt mire �jra k�zel engedte mag�hoz �t. Miut�n kij�tt a k�rh�zb�l f�l �vig nem fek�dtek le. Egyszer k�tszer pr�b�lkoztak ugyan, de Nicol mindig s�r�g�rcs�t kapott. De most… most nem t�rt�nhet semmi ilyesmi.

„ Annyira r�g�ta v�rok m�r erre… �s igen Bill is. Mindig tiszteletben tartotta a t�vols�gtart�somat, �s soha nem er�ltetett semmit. Igen ma megtessz�k… �rzem…”

�vatosan kib�jtatta a l�nyt a p�l�b�l, egy pillanatra meg�llt �s csak csod�lta form�s kedves�t, hogy azt�n �jra cs�kok had�val �rassza el annak test�t. Nicol fel�llt, szem�rmesen elrejt�z�tt v�kony karjai m�g� �s mosolyogva intett Billnek. Sz� n�lk�l fel�llt megfogta a l�ny karj�t �s a nyak�ra kulcsolta. Majd megmarkolta a l�ny fenek�t, �s lassan lecs�sztatta r�la a feh�rnem�t. A l�ny megremegett mikor a fi� ujjaival gyeng�den izgatni kezdte. Megmarkolta az erk�ly korl�tj�t �s hangosan fels�hajtott. A gy�ny�r mely v�gig hull�mzott test�n m�g nem volt teljesen. Nem lehetett az am�g Billt nem �rzi.

• K�rlek… - suttogta a fi� v�ll�ba kapaszkodva.

Lassan hatolt bel�. Oda figyelve a l�ny minden mozzanat�ra. Barna szemei f�rk�szve n�zt�k az arc�t. Ha valami jel�t l�tta volna annak hogy a l�nynak kellemetlen… azonnal abba hagyta volna. De Nicol most nem tasz�totta el �t…

Nem b�rta tov�bb nyitva tartani a szem�t, musz�j volt �tadnia mag�t a kellemes gy�ny�rnek, amint a cs�csra �rt. M�g k�r�lbel�l 10 percig csak cs�kolt�k a m�sikat, azt�n Bill a karjaiba vette Nicolt, bevitte az erk�lyr�l �s az �gyra fektette, majd beb�jt mell� �s betakar�ztak.

• Gyere velem Tokioba! Majdnem 30 test�r j�n vel�nk! Nem lesz semmi baj.

• Bill… Ne most!!!! Olyan gy�ny�r� volt az elm�lt egy �ra… - mosolygott �s adott egy cs�kot a sz�j�ra.

• Csak az elm�lt egy �ra? K�ssz!!!!!! –nevetett.

• Jaj te l�k�tt!!!

• Ha magad miatt agg�dsz…

• Nem magam miatt agg�dom! Hanem miattad! –fakadt ki a l�ny.

• Dr�ga… 2 �v telt el az�ta, hogy…

• Nem akarok r�la besz�lni –szak�totta f�lbe remeg� hangon Billt.

• De �n igen mostm�r nem b�rom! Nicol ne menj el! –fogta meg a karj�t.

• K�rlek hallgass v�gig! Ez �gy nem j�! Kell besz�lni r�la! �rted? –sz�lt.

• De h�t mi �rtelme? –k�rdezte keser�en.

• Hidd el jobb lesz…

• Besz�lni akarsz r�la? H�t j�! Az �letem egy r�sz�re hom�lyosan eml�kszem…Fogalmam sem volt r�la ki vagy! Egyszer csak bel�d z�gtam… majd r�j�ttem hogy a bar�tn�d a karjaim k�zt halt meg… ezek ut�n lefek�dt�nk ami csod�latos volt… de azt�n elraboltak minket. Megvertek. Engem meger�szakoltak… meggyal�ztak, semmibe vettek! �tg�zoltak rajtam �sszet�rt�k a sz�vem, a lelkem! –hadarta k�nnyes szemekkel.

�s csak besz�lt… soha ki nem mondott f�jdalmak had�t z�d�totta most a kedves�re, aki megszeppenten �lt �s csak hallgatott. �s nem tehetett m�st hisz b�n�snek �rezte mag�t a t�rt�ntekben.

• … �s a legrosszabb… ami a legink�bb zavar az, az, hogy nem tudom mi�rt vagy velem… sajn�latb�l? Sz�nalomb�l? Vagy t�nyleg szeretsz? –fejezte be monol�gj�t.

• �risten! Ezt nem k�rdezheted komolyan! Szerinted �n csak sz�nalomb�l vagyok veled? Szerinted komolyan lefek�dtem volna veled ha nem szeretn�lek?!–h�pogott Bill.

• Nem tudom! Csak f�lek… m�g gyerekem se lehet –csuklott el a hangja.

• Nicol… az orvos azt mondta, hogy szervi akad�ly nincsen! M�lt h�ten voltunk n�la… nem igaz?

• De…

• H�t akkor? Csak t�relmesnek kell lenned!

• Nem arr�l van sz�, hogy gyorsan gyereket akarok! F�lre ne �rtsd! Csak… olyan m�s lett minden mi�ta az, az alak... hisz eml�kszel, milyen sok�ra engedtelek magamhoz k�zel… - s�t�tte le a szem�t.

• �s ezzel nem is volt semmi baj! Meg�rtettem!!! Nem igaz? Er�ltettem valaha is?!

• Neeem!

• Na szerelmem, akkor most �jjel mindent megbesz�l�nk! Gyere egy�nk el�tte valamit, mert meg�heztem…

• Na! –kacagott fel Nicol mivel Bill �lbe kapta �s �gy vitte ki a konyh�ba.

• Te vagy az �n fekete hercegem! –nevetett Nicol.

• Nagyon szeretlek! Hallod te csaj! SZERETLEK! I LOVE YOU! ICH LIEBE DICH! –nevetett Bill.

• �n is nagyon szeretlek! –b�jt hozz� Nicol.

Le�ltek a h�t� el� �s elkezdt�k kipakolni a tartalm�t. Nicol egy nagy adag eper �s van�lia fagyit ragadott mag�hoz. Bill pedig egy nagy szelet tort�t. Egy m�sodperccel k�s�bb mosolyogva etett�k egym�st.

• Tudom hogy neh�z volt neked feldolgozni ezt az eg�szet… - kezdett bele Bill.

• … de mellettem volt�l! �s ez nagyon sokat seg�tett nekem –mosolygott.

• Soha nem mondt�l nekem semmit… �n pedig f�ltem, hogy ha er�ltetem csak rontok a helyzeten. �gy csak csendesen v�rtam mikor akarsz r�la besz�lni. Azt�n r�j�ttem hogy feleslegesen v�rom mert te t�l makacs vagy ahhoz hogy seg�ts�get k�rj. �jjelente s�rdog�lsz… �n pedig csak n�m�n hallgattam ahogy szenvedsz. Nem tudtam mit tegyek…

• �n nem tudtam hogy… hogy t�ged ennyire b�nt… - pislogott a fagyis kan�llal a kez�ben Nicol.

• De most nem r�lam van sz� �desem… Hanem r�lad! Az isten�rt gyere velem Tokioba! Nem akarlak itt hagyni!!!

• De h�t…

• K�rlek!!!! – t�rdepelt a l�ny el�.

• Majd megl�tjuk… Menj�nk aludni, mert el�julok… - �s�tott �s megvakarta pisze orr�t.

• Eszm�letlen j� combjaid vannak –kac�rkodott Bill, mikor a l�ny fel�llt.

• L�k�tt –mosolygott Nicol.

Bill k�zelebb csusszant hozz� �s finoman beleharapott a l�ny combj�ba aki felnevetett �s �sszekuporodott.

• Szeretlek Bill Kaulitz! Nagyon szeretlek!

Ezzel �let�k els� szakasza lez�rult. Egy sz�rny�, kegyetlen vil�ggal kellett szemben�zni�k. Hiszen r�j�ttek, a rajong�k nem csak lehet�s�geket adnak… azok, akik seg�tett abban, hogy el�rj�k �lmaikat, azokat akiknek k�sz�nhett�k a meg�lhet�s�ket, most egy teljesen m�s megvil�g�t�sb�l kellett megismerni�k!

�s mi lesz a j�v�ben? Mi t�rt�nik Nicollal �s Billel? Nos… tal�n egy k�vetkez� t�rt�netben elmes�lem…

V�GE!