�

1.r�sz – �jb�li tal�lkoz�s

�

Nagyon nem v�rtam a d�lut�nt. Dr�ga, egyetlen uncsites�m bejelentette, hogy elh�vja a legjobb haverjait �s nekem felt�tlen�l meg kell ismernem �ket. Mivel nincs testv�rem �s csak egy uncsim van, nagyon j�l kij�v�nk egym�ssal, szinte az �sszes szabadid�nket egy�tt t�ltj�k. Visszat�rve az eredeti t�m�hoz. Az�rt h�vta el a haverjait, mert a jelenlegi bar�tom, Mark, nem nyerte el a tetsz�s�t �s elhat�rozta, hogy tal�l nekem jobbat. A legviccesebb az, hogy semmit nem mondott el r�luk. H�ny �vesek, hol laknak, honnan ismeri �ket egy�ltal�n. Igen. � Matt. Szeret meglepet�seket okozni, pl�ne nekem. Pont erre van sz�ks�gem okt�ber v�g�n, amikor hajtanom kell �s m�g seg�tenem kell a szalagavat�t is megszervezni, ami november v�g�n lesz. Csod�latos.

• Lya! – ki�ltott fel Matt. – Lej�nn�l v�gre?

• ���…nem?

• Ne h�ly�skedj m�r!

• Ok�, 2 perc.

• F�l �r�ja is ezt mondtad.

Most viszont egy perc m�lva lementem.

• T�nyleg musz�j tal�lkoznom vel�k?

• Igen.

• Csak az�rt, mert nem szereted Mark-ot?

• Nekem semmi bajom nincs vele, egyszer�en csak…

• Nem illik hozz�m. Tudom.

• Igen.

Matt egyed�l �l, id�n kezdte a f�iskol�t �s h�t egy f�iskol�snak saj�t h�z j�r. Legal�bbis szerinte. Mivel nagyon j�l kij�v�nk, hozz�k�lt�ztem �s nekem is jobban tetszik ez a helyzet. Nemr�g szak�tott a bar�tn�j�vel �s most, amikor csak tud, engem boldog�t felesleges szabadidej�ben. T�bbek k�z�tt ez�rt is tal�lta ki ezt a p�ntek esti programot.

Csengettek.

• Nyitom! – ki�ltotta Matt �s ment is ajt�t nyitni. K�zben �n a konyh�ban t�lt�ttem magamnak egy poh�r narancslevet.

• Hello! – hallottam a h�tam m�g�l.

• He… - megfordultam �s kiesett a poh�r a kezemb�l. - …llo! Bocs, mindj�rt j�v�k �s feltakar�tom. Matt seg�ten�l?

• Persze.

Kiment�nk a f�rd�be.

• Te norm�lis vagy? – �lltam neki.

• Mi�rt?

• Nem mondtad, hogy �ket hozod.

• Mi bajod van vel�k?

• Nem is tudom. Tokio Hotel. �s hadd ne eml�keztesselek, hogy mi lett a v�ge, amikor legut�bb tal�lkoztunk. Nem is �rtem, hogy ezek ut�n m�g mi�rt haverkodsz vel�k.

• De hiszen gyerekkorunk �ta ismerj�k egym�st.

• �s?

Kopogtak.

• Gyere! – Matt.

• Valami gond van? – nyitott be Bill.

• Nem abszol�t nincs semmi gond. Minden a legnagyobb rendben van. – v�laszoltam g�nyosan.

• Ok�, akkor nem is zavarok tov�bb. – z�rta be az ajt�t.

• Van m�g valami, amir�l tudnod kellene. – Matt.

• Mi az?

• Mivel most nem koncerteznek sehol, itt lesznek p�r napig.

• K�szi, hogy ezt most k�zl�d velem, igaz�n kedves vagy. M�g j�, hogy itt lakom.

• Tudtam, hogyha el�re tudn�d, nem ment�l volna bele.

• M�g elmehetek.

• De nem fogsz.

• Honnan tudod?

• Egyszer�en csak tudom. Most pedig szerintem itt az ideje, hogy kimenj�nk. – nyitotta ki az ajt�t.

• Ut�llak! – mondtam mosolyogva.

• �n is szeretlek! – emelte fel a hangj�t, hogy mindenki hallja.

Kiment�nk a nappaliba �s a fi�k m�r ott �ltek.

• Sz�val sziasztok! – k�sz�ntem �jra. – Hozhatok valamit inni?

• Mi ez a nagy v�ltoz�s? – Tom.

Matt fel� fordultam egy „�nmeg�l�m” pillant�ssal.

• Nyugi! – suttogta.

• Ezen k�v�l? – fordultam fel� mosolyogva.

• Szerintem hozz mindenkinek k�l�t. – Matt.

Kimentem a konyh�ba, hogy legal�bb ennyi id�t t�ltsek n�lk�l�k, de nemsok�ra Tom j�tt oda hozz�m.

• Seg�tsek?

• K�szi, nem kell. Boldogulok.

• Nem akarsz ism�t elt�lteni velem egy kellemes est�t? – karolta �t a derekam.

• Bocs, de ezt most kihagyom. – bontakoztam ki az �lel�s�b�l.

• Mi�rt? Olyan j�k voltunk egy�tt.

• Nem, egy�ltal�n nem voltunk j�k.

• J�, ok�, mindketten hib�ztunk, de nem felejthetn�nk el �s kezdhetn�nk mindent el�lr�l?

• Nem. Szerintem f�l �ve pontosan elmondtam, hogy mit akarok. Eddig �gy t�nt, hogy fel is fogtad.

• Igen, de Matt h�vott meg minket. S�t, Billnek sz�lt, nekem nem. Ha tudtam, hogy veled tal�lkozunk, nem j�ttem volna, de ez m�r �gy alakult. Pr�b�ljunk meg j�ban lenni, mert ez �gy nem fog m�k�dni egy h�ten kereszt�l.

• Pontosan. Ez nem fog m�k�dni, ez�rt fogok elmenni.

• Miattam elm�sz?

• Ha te is megtetted, most �n is megteszem.

K�zben ism�t csengettek.

• Bocs, de ezt ki kell nyitnom.

• Hagyd! Majd Matt kinyitja. – h�zott vissza mag�hoz �s ism�t �tkarolt. – Tudod, hogy �n soha nem akartalak itt hagyni, de nem volt m�s v�laszt�som.

• De volt.

• Ti…mit csin�ltok? – l�pett be Mark a konyh�ba.

• Semmit. – engedt�k el egym�st.

• � ki?

• Ja igen. Sz�val Mark, � Tom. Tom, � Mark.

• Hello! – k�sz�ntek szinte egyszerre.

• Szia! – j�tt oda hozz�m �s hosszan megcs�kolt.

Visszament�nk a nappaliba �s m�g besz�lgett�nk. K�s�bb Mark elment, majd Tom is �s maradtunk n�gyen. A fi�k felmentek a szob�jukba kipakolni, �n pedig v�gigj�rtam minden szob�t. V�g�l Gustavn�l �lltam meg hosszabb id�re.

• Mi volt Tommal a konyh�ban?

• A szok�sos, hogy � nem ezt akarta meg ilyenek.

• Hiszel neki?

• Te volt�l az, meg esetleg Bill, akivel tartottam a kapcsolatot az ut�bbi f�l �vben, mikor nem tal�lkoztunk. Amiket mes�ltetek, azok alapj�n, szerintem nem gondolta komolyan �s nem is fogja soha.

• Te tudod. De am�gy egy kicsit t�nyleg b�ntotta a dolog.

• Persze. K�t percig. Azt�n m�g aznap este megd�nt�tt egy csajt �s el is felejtette.

M�g �tbesz�lt�k, hogy mi t�rt�nt vel�k, mi�ta legut�bb besz�lt�nk �s ut�na �tmentem a saj�t szob�mba.

• Szia! – j�tt be Tom.

• Szia! Mit szeretn�l? – k�rdeztem, fel sem pillantva a laptopomb�l.

• Figyeln�l egy kicsit? – csukta be a laptopot.

• Persze, nagy �rdekl�d�ssel hallgatom, amit mondani szeretn�l.

Fel�lltam �s elkezdtem j�rk�lni. Nem n�ztem r�. Egyszer�en nem mertem a szem�be n�zni. F�ltem.

� is fel�llt �s elkezdtem fel�m j�nni, �n pedig folyamatosan h�tr�ltam.

• Mit akarsz? – k�rdeztem halkan.

• T�ged. – suttogta.

V�g�l az ajt�hoz �rt�nk. Nekid�nt�tt �s vadul megcs�kolt. Le akartam nyomni a kilincset, de nem volt hozz� er�m. Annyira j� volt �jra megcs�kolni �s ism�t �rezni, hogy velem van. Tudtam, hogy nem gondolja komolyan ezt a dolgot, de nem �rdekelt. Egyre vadabbul cs�kol�ztunk �s v�g�l az �gyn�l k�t�tt�nk ki.

• Ezt nem kellett volna. – mondtam, mikor egym�s mellett fek�dt�nk.

• Mi�rt? R�gen olyan j� volt. Mondjuk most is.

• Tom! Nekem… nekem bar�tom van.

• �s? Ez kor�ban sem okozott probl�m�t.

• Igen, de az a kapcsolat m�r alapb�l szar volt.

• Ez nem az?

• Nem. Legal�bbis azt hiszem, hogy nem. Na j�, �n elmegyek zuhanyozni. – k�sz�l�dtam ki az �gyb�l �s felkaptam a k�nt�s�m.

• Veled mehetek? – vigyorgott.

• Nem. �s ami azt illeti, �r�ln�k, ha nem lenn�l itt, mire visszaj�v�k.

• Akkor holnap este? Vagy lehet nappal is.

• Nem, Tom. Nem akarom ezt csin�lni, am�g itt vagytok. Most megt�rt�nt, de ezut�n nem fog. – mentem az ajt�hoz, hogy kinyissam, de z�rva volt. – Te… te bez�rtad az ajt�t?

• Igen.

• Jesszus Tom! K�rem a kulcsot.

• A nadr�gzsebembe van, ami valahol ott van… pont a melltart�d alatt.

Kapott t�lem egy g�nyos mosolyt, majd megn�ztem a nadr�gj�t, de nem volt benne a kulcs.

• Lehet, hogy nem oda raktam? – emelte fel a kez�t benne a kulccsal.

Odas�t�ltam az �gyhoz.

• K�rem.

• Nem. – tartotta el.

• Tom. – pr�b�ltam ut�nany�lni, de nem �rtem el, v�g�l Tom mag�ra h�zott �s egym�son fek�dt�nk. V�g�l megcs�koltam.

• Ez nem j�tt �ssze. – mondta, miut�n elengedtem.

• De igen. – lebegtettem meg el�tte a kulcsot, majd kis�t�ltam az ajt�n.